A baloldali újság szerint Magyarországon egy populista vezér szítja a válságokat, és az utcán játssza el a gondviselés küldöttét. A parlamenti választások elvesztése óta a lap szerint egy minden korábbinál radikálisabb kampányban Orbán revánsot akart venni Gyurcsány Ferenc miniszterelnökön.

"Egy normális demokráciában egy ellenzéki párt megpróbál csatlakozni a többségi képviselőkhöz. Orbán viszont egész nyáron azt ismételte, hogy a kormány illegitim és hazudik. A Magyar Nemzet és a Hír TV - amelyek a Fidesz pénztárosához tartoznak - forradalomra szólítottak" - véli a Libération.

A lap idézi Hont András egykori erzsébetvárosi Fidesz-képviselőt, aki szerint a párton belül a radikálisok nyertek teret. "Orbán legyőzhetetlen hősnek képzeli magát. Mindig úgy akar győzni, hogy bebizonyítja: vereségét a mások hazugságai okozták. A kétmillió szavazóból egymillió nem veszi komolyan, és bárkire szavazna az ex-kommunisták helyett. De több százezren hisznek az üzenetében, és csak a jobboldali médiát figyelik. Ez az, ami nyugtalanító és veszélyes" - állítja az egykori képviselő.

Vágvölgyi B. András író, a Magyar Narancs egykori főszerkesztője, az Élet és Irodalom munkatársa a lapnak elmondta: Orbán Magyarország Berlusconija. Paradox módon a milliárdos szocialistákat ostorozza, miközben nem kevésbé gazdag, mint riválisa, Gyurcsány. Vágvölgyire hivatkozva a lap azt is megjegyzi: a modern, nyugatias, nagyon is antiklerikális, lázadó diák képét Orbán - aki 1989-ben a szovjet csapatok távozását követelte - a sutba dobta. A Fidesz elnökeként megértette, hogy középen és a baloldalon nincs jövője, a helyek már foglaltak, így 1993-tól jobbra fordult. A szocialisták 1994-es győzelme után a német kereszténydemokraták mintájára akarta a pártot megszervezni, és meg is nyerte a következő választásokat.

Orbán - aki egyedüliként Közép-Európában egy diákmozgalomból létrehozta az ellenzék legfőbb erejét - 35 évesen, karizmatikus miniszterelnökként át akarta alakítani az egykori kommunisták által uralt országot, de egy "giccses anakronizmust" hozott létre a Libération szerint. Miközben elindította a vállalkozásokat támogató Széchenyi Tervet, előszedte a Horthy-korszak kitüntetéseit. A fiatal generáció nagy része ennek ellenére imádta Viktort, a "szociális konzervatívot", aki eltörölte a tandíjat, és lehetővé tette a fiataloknak a lakásvásárlást - mutat rá a baloldali újság.

A Fidesz újra előtérbe állította a határon túli magyarok helyzetét. Orbán vállaltan nacionalista, de nem idegengyűlölő - véli a lap tudósítója. Idézi Navracsis Tibort, a Fidesz frakcióvezetőjét, aki szerint a szocialisták kezdtek idegengyűlölő kampányba, amikor Gyurcsány ötlete alapján azzal ijesztgettek, hogy Magyarországot a román munkavállalók fogják elárasztani.

A Libération 2002-ben jelöli meg a Fidesz nagy fordulatát, amikor a hazaárulóknak nevezett szocialisták ellen antikommunista kampányt indított. A vereség után Orbán elhagyta a parlamentet, és négy év alatt egyetlen egyszer szólalt fel. Ettől kezdve az utcán beszél a néphez, azt hangoztatva, hogy "a haza nem lehet ellenzékben". Négy év alatt hiteltelenítette Magyarországon az intézményrendszert és a kormányt - írta a Libération.