Az egészségügyi önrész, vagyis a vizitdíj bevezetésével több pénz kerül az egészségügybe, átláthatóbb és ellenőrizhetőbb lesz a rendszer, a díjfizetés segít visszaszorítani a hálapénzt. Kérdésre válaszolva elmondta: a vizit- és a napidíjból összesen 30 milliárd forintos bevétel növekedést várnak. "Ez a háziorvosi rendszerben nagyjából húszszázalékos forrásbővülést jelent, ugyanígy a járóbeteg-ellátásban. A kórházi ellátásoknál (...) ez lényegesen kisebb" – tette hozzá Molnár.

A miniszter szavai szerint a szolgáltatók maguk döntik el, hogyan szedik be a vizitdíjat, ezt nem fogják törvényben rögzíteni. A vizitdíj adózásával kapcsolatosan úgy fogalmazott, az általános adózási szabályok érvényesek rá.

Az egészségügyi tárca vezetője úgy tájékoztatott, a vizitdíj bevezetésével párhuzamosan kötelezővé válik a teljesítésigazolással egybekötött számlaadás. Ennek az a lényege, hogy a beteg közérthető, magyar nyelvű elszámolási nyilatkozatot kap kézhez, amelynek alapján ellenőrizni tudja, a szolgáltató milyen beavatkozást, kezelést kíván a biztosító felé elszámolni, és ezért milyen összeget igényel. "Ha a szolgáltató ellenőrzése során kiderül, hogy a biztosítottal nem íratta alá az elszámolást, a szolgáltató köteles az ellátás finanszírozási tételének tíz százalékát visszafizetni" – tette hozzá a miniszter.

Ehhez kapcsolódva kitért arra, hogy a szolgáltató 6000, illetve 2000 forint ellenében a vizitdíj és a napidíj megfizetésére alkalmas kártyát bocsáthat ki. Molnár Lajos megemlítette: a vizitdíj 300 forintos összege a kétszerese lehet, ha valaki háziorvosi ellátást saját kezdeményezésére nem a rendelőben, hanem más helyszínen vesz igénybe, nem a választott háziorvosnál, nem sürgős ellátást igényel, ha a beutalóval igénybe vehető járóbeteg-szakellátást beutaló nélkül veszi igénybe, valamint 1000 forint lehet a vizitdíj összege, ha valaki ügyeleti ellátást indokolatlanul igényel.

A rászorulók, akiknek jogosultságát a jegyző hatósági bizonyítvánnyal igazolja, csökkentett összegű vizitdíjat fizetnek – mondta a miniszter.

Három biztosítási csomagot javasol meghatározni a törvénytervezet: az alapcsomag minden állampolgárt megillet, a biztosítási csomagba olyan ellátások tartoznak, amelyeket térítésmentesen, vagy részleges térítés mellett lehet igénybe venni, a kiegészítő csomag a biztosítás útján megvásárolható többletszolgáltatásokat tartalmazza.

A sajtótájékoztatón Molnár Lajos a várólista rendszer kialakításáról is beszélt. Kiemelte: a várólistával átlátható és ellenőrizhető a gyógykezelés menete. Mint mondta, a várólistára a kezelőorvos veteti fel a beteget; a lista nyilvános, a sorrendet a felkerülés sorrendje határozza meg, és lényeges, hogy nem kérheti a beteg a várólista szerinti rendtől való eltérést.

A transzplantációs várólistáról szólva kitért arra, különleges eljárásrendet dolgoznak ki rá, az országos vérellátónál fogják vezetni szigorú rend szerint.

"Tovább folyik a rombolás az egészségügyben", a kormány "a vak ló bátorságával nyomul" – így értékelte az elhangzottakat Mikola István, az Orbán-kormány egykori egészségügyi minisztere.

A fideszes politikus a bevezetendő vizitdíj kapcsán azt mondta: egyre szégyenletesebb, ahogyan a kormány elüzletiesíti az egészségügyet. Felhívta a figyelmet arra, hogy a változtatásokkal lényegében megszűnik a szabad orvosválasztás, hiszen megnövelt vizitdíjat kell fizetni annak, aki nem számára kijelölt orvost vagy intézetet választja.

Kifogásolta, hogy a kormány nem egyeztetett a szakmai szervezetekkel, és nem határozta meg, mi kerülne pontosan a járulékfizetés fejében járó, illetve a kiegészítő ellátáscsomagba.

Mikola István a várólistára vonatkozó kormányzati elképzelésekről azt mondta: különösen fájdalmas, hogy a költségvetési megszorításokat a betegek várakoztatásával hajtják végre, így például előfordulhat, hogy a korán kiszűrt emlődaganatos beteg kezelését csak fél év után kezdik meg.