December 19-én a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásáról szóló programokról kezdeményez megbeszélést, ahova a kistérségek vezetőit, az azokat képviselő önkormányzati szövetségeket várja, míg december 20-ra a fejlesztési programokban jelentős szerepet játszó úgynevezett pólusvárosok vezetőit hívta - mondta Gyurcsány Ferenc kormányfő.
 
Gyurcsány Ferenc hétvégi bejelentését megismételve elmondta: a magyar európai parlamenti képviselőket december 10-én várja megbeszélésre.

Mint mondta, Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs, Székesfehérvár, Veszprém, Győr és Budapest lesz a fejlődés "legmarkánsabb térségi hajtóereje". Ugyanakkor nem lehet megengedni, hogy olyan programot csináljanak, ahol csak az elől haladókra gondolnak, ezért egy nappal korábban arról kell tárgyalni, hogy a lemaradók milyen speciális programokkal zárkózhatnak föl - mutatott rá a kormányfő.
 
"Csináljunk abból szokást és normális együttműködést, hogy önkormányzatok, önkormányzati szövetségek, kistérségek, régiók, megyék (...) parlamentben, parlamenten kívül, kormánnyal és másokkal tárgyalnak" - fogalmazott. 
 
A kormányfő javaslatot tett arra is, hogy az uniós források felhasználásának parlamenti ellenőrzésében kössön kompromisszumot a kormány és az ellenzék.
 
"A következő hétfőig (...) azt javasolom okos kompromisszumként, hogy lényegében az ellenzéki beadvány alapján, megváltoztatva a bizottság elnevezését, de nem megváltoztatva az indítvány egyetlen egy lényeges, ezen túli pontját sem, szülessen egy ötpárti közös egyezség erről, és jövő héten napirendre tudjuk venni ezt a kérdést" - fogalmazott, hozzátéve: mindenki tesz a másik felé egy lépést. 
 
A nyugat-balkáni bővítés
 
Magyarországnak kezdeményező, támogató szerepet kell vállalnia a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozása előtt álló akadályok lebontásában  - jelentette ki a kormányfő napirend előtti felszólalásában.
 
Gyurcsány Ferenc elmondta: ahhoz, hogy meggyőzzünk a politikusokat, az uniós közvélemény tartózkodó részét arról, hogy szükségünk van erre a régióra, nem elég a kormány támogatása, de az sem elegendő, ha a kormány és az ellenzék egyetért ebben. Tovább kell menni, és közösen kell szerepet vállalni abban, hogy szövetségeseket találjunk ehhez a politikához - hangoztatta, hozzátéve: szövetségesek kellenek a régióban és az egész EU-ban. Legelemibb érdekünk ebben az ügyben megküzdeni értük.

"A Nyugat-Balkán nem jelenthet fehér foltot Európa és az Európai Unió testén, Nyugat-Balkán stabilitása és prosperitása nélkül nincsen hosszú távon békés, nyugodt Európa, Európának szüksége van ezekre az országokra" - fogalmazott Gyurcsány Ferenc. 
 
Bár nagyon sok lappangó, helyenként nyilvánosan is érzékelhető vita veszi körül a Románia és Bulgária csatlakozását követő időszak bővítési politikáját, Magyarország álláspontja világos. 
  
Frakciók válasza
 
A parlamenti frakciók képviselői egyetértettek a miniszterelnökkel abban, hogy Magyarországnak kezdeményező, támogató szerepet kell vállalnia a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozása előtt álló akadályok lebontásában. Erről a pártok képviselői beszéltek válaszul a miniszterelnök napirend előtti felszólalására hétfőn a parlamentben.
 
Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője kiemelte: a parlamenti pártok között konszenzus van Magyarországnak a nyugat-balkáni országok felé tanúsított külpolitikájában. Magyarország nemzeti érdeke, hogy jóban legyünk ezekkel az országokkal. 
 
Horvátország EU-csatlakozását pártja kezdettől fogva támogatta - hangsúlyozta Semjén Zsolt, a KDNP elnök-frakcióvezetője. Eörsi Mátyás (SZDSZ) szerint a balkáni térség különösen fontos Magyarország számára.
 
Mesterházy Attila (MSZP) úgy fogalmazott, hogy Magyarország ugyan kis ország, de nagy nemzet. Magyarországnak nemzeti érdekei képviseletéhez szüksége van partnerekre. Dávid Ibolya, az MDF frakcióvezetője azt hangsúlyozta: pártja soha egy percig sem kérdőjelezte meg Horvátország EU-csatlakozásának szükségességét.