Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) médiaszabadság-képviselője ezt annak kapcsán közölte, hogy csütörtökön folytatódott a HVG munkatársának államtitoksértés miatti büntetőpere. Rádi Antóniát, a HVG újságíróját a székesfehérvári maffiaügy egyes, államtitokká minősített adatainak nyilvánosságra hozása miatt vádolta meg az ügyészség. A Fővárosi Bíróságon tartott zárt tárgyaláson folytatódott a bizonyítási eljárás, ám annak részleteiről Haraszti Miklós nem adhatott felvilágosítást, mert, mint mondta: a bíró csak azzal a feltétellel engedte be a tárgyalóterembe, ha betartja a titok megtartására vonatkozó szabályokat.

Haraszti Miklós megjegyezte: a cikkből kiderül, hogy a megvádolt újságíró éppen azért írta az inkriminált írást, hogy azt bizonyítsa, semmi okuk nem volt a hatóságoknak a székesfehérvári maffiaügyben az összes irat és az eljárás zárttá nyilvánítására.

Magyarországon egy újságírót csak úgy lehet megvédeni az államtitoksértés vádja alól, ha az ügyvéd azt próbálja bebizonyítani, hogy a nyilvánosságra hozott iratok formailag vagy tartalmilag nem felelnek meg az államtitok követelményének. A demokráciát többek között éppen az különbözteti meg a totalitáriánus politikai berendezkedéstől, hogy az állam titkosításra vonatkozó jogait korlátozzák a nyilvánosság közérdekű információkhoz fűződő jogai és a sajtószabadság - vélekedett a szakember. 

Demokráciában csak a minősített iratot kiszivárogtató személy esetében merülhet fel a titoksértés gyanúja, a nyilvánosságot tájékoztató újságírónál nem. Ezen túlmenően arra vonatkozó jogszabályok is vannak Nyugat-Európában, hogy az újságírót egy ilyen jellegű ügyben az informátorára nézve nem lehet tanúként meghallgatni, nem kötelezhető továbbá arra, hogy kiadja informátorát, esetenként még a birtokába került dokumentumot sem kell a hatóságok rendelkezésére bocsátania. Egy tavaly Belgiumban elfogadott törvény szerint ez vonatkozik a bedolgozó és a szabadúszó újságírókra, mi több, az internetes bloggerekre is.  

Magyarországon ez a jogi szabályozás hiányzik, így pedig veszélybe kerül az újságíró tényfeltáró tevékenysége, és ellehetetlenül a korrupció elleni harc. Az pedig teljesen abszurd, hogy például Rádi Antónia ügyében egyedül az újságírót vádolják, a kiszivárogtatót nem - mutatott rá Haraszti Miklós. Az állam titkaira vigyázzon az állam, ez nem az újságíró kötelessége és felelőssége - hangsúlyozta az EBESZ médiaszabadság-képviselője. 

Magyarországon az előző parlamenti ciklus végén egy jó irányú törvénytervezet született, ám az sajnos már nem kerülhetett az Országgyűlés elé - mondta Haraszti Miklós, aki sürgeti a törvényhozást: vegye napirendjére a tervezetet, ellenkező esetben a Magyar Köztársaság újságírókat bebörtönző ország hírébe kerülhet. 

Haraszti Miklós megjegyezte azt is, hogy számára megdöbbentő, mennyire érzéketlen a magyar sajtó a nyilvánosság jogát és a sajtószabadságot súlyosan korlátozó esetek iránt. Sajnálatos, hogy a médiában szinte teljes hallgatás övezi az államtitoksértéssel vádolt HVG-s újságíró ügyét.