A házelnök szerint a rendszerváltás óta a talán a legizgalmasabb és egyben legnehezebb év volt 2006 és egyben a legérzelemdúsabb is, 1956 ötvenedik évfordulója miatt. Úgy fogalmazott, felszínre hozta mindazokat a problémákat, amelyek az elmúlt 17 év alatt a társadalomban szunnyadtak. „Olyan érzésem volt, mint amikor egy kuktafazék szelepei nem megfelelően működnek, és hirtelen kicsap a gőz. Ha egy kicsit érzelmesebb vagyok, akkor örülök, hogy túl vagyunk rajta” – mondta 2006-ról, majd reményét fejezte ki, hogy a 2007-es év kicsit higgadtabb, megfontoltabb lesz.

A zavargásokkal kapcsolatban azt mondta: soha nem is gondolt arra, hogy valaha ilyen szituációval kell szembenéznie. „Amikor a Szabadság téri események zajlottak, akkor a kollégáimmal együtt éjfélkor visszajöttem a parlamentbe, és reggelig itt voltam. Úgy gondoltam, hogy nekem itt a helyem. Azon gondolkodtam közben, hogy házelnökként mit tehetek azért, hogy ne legyen pánik, hogyan tereljük vissza az életet a normális mederbe” – idézte vissza az akkori eseményeket az Országgyűlés elnöke.

A parlament első félévéről szólva kiemelte, hogy sikerült az állandó bizottságok számát héttel csökkenteni, az egy képviselő egy bizottsági tagságot általános alapelvként rögzíteni, és faragni a kiváltságokból.

Az Országgyűlés plenáris ülésein a politikai vitáknak kellene lezajlaniuk, a részletes viták (amelyek során egy-egy konkrét módosító javaslatot ismertetnek a képviselők) a bizottságokban folyhatnának - mondta a házelnök megjegyezve, hogy a képviselők többségének véleménye szerint "finomítani" kellene az erről szóló szabályozáson.

Fontosnak tartja, hogy elkészült egy, az országgyűlési munkát szabályozó törvénytervezet, amelyről már zajlik az egyeztetés, ahogyan az alkotmánybírák személyéről is.

Szili Katalin a pártok közötti együttműködésben érzékel ugyan előrelépést, de jelen van a parlamentben a politikai erők egymásnak feszülése is. Az ellenzék kivonulásaival kapcsolatban azt mondta: minden képviselőnek tudomásul kell vennie, a feladatuk az, hogy ne csak a saját ügyeikkel, hanem az ország sorsával is foglalkozzanak.

„Azt várja tőlünk a társadalom, hogy a róluk szóló döntéseket mi magunk itt vitassuk meg, és itt hozzuk meg. Lehet olyan döntést hozni, hogy valaki távol marad egyeztetésektől, de ennek hosszú távon az ódiumát is vállalnia kell a társadalom előtt” – hangoztatta a házelnök.

Az Országgyűlés elnöke úgy látja, egy modern nemzetpolitikai törvény megalkotásával kellene szabályozni a magyarországi és a határon túli magyarság együttműködésének intézményrendszerét.

„Egy önmagára kicsit is adó, a nemzetpolitikai kérdést helyén kezelő mai európai nemzetnek szüksége van arra, hogy a jelenlegi körülmények között az intézményesített párbeszéd és az együttműködés kérdéseit olyan szinten szabályozza, ami szomszédsági érdekeket nem sért, de mégis megtalálja az együttműködés megfelelő fórumait” – közölte a politikus.

A házelnök kérdésre válaszolva hangsúlyozta: a törvény nem a határon túli magyaroknak járó kedvezményekkel és nem a kettős állampolgársággal foglalkozna.

Szili Katalin emlékeztetett egy korábbi, Tóbiás József MSZP-s képviselővel közösen benyújtott, az egyházakkal való együttműködés intézményrendszerét szabályozó törvényjavaslatára, amelyet reményei szerint a tavaszi ülésszak alatt tárgyalhat a Ház.

A politikus az MSZP-ről azt mondta, kormányzó pártként azt a fajta tendenciát kell növelnie, ami a tartalmi, a hiteles, a politizálást jelenti, ahol az emberek bizalmát tudja megjeleníteni és megőrizni.

„Lehet, hogy ebben másnak más a véleménye. A pártban nem mindig szükséges az embernek ahhoz pozíció, hogy a véleményét elmondhassa, sőt lehet az embernek bármilyen pozíciója, ha egyszer nem mondhatja, vagy nem veszik szívesen a véleményét” – fűzte hozzá.

Véleménye szerint az MSZP nem engedhet a belső demokráciájából, abból, hogy az egységben megjelenítse a sokszínűséget, mert amint ezt elveszítette, a párt nem lesz már ugyanaz. Ugyanilyen fontos értékeknek nevezete a belső szolidaritást, a közösség vállalást a társadalom irányába és az igazságosságot.

Arra a kérdésre, hogy elindul-e valamilyen posztért a februári tisztújításon, azt válaszolta, hogy még nem döntött, de ebben nem is neki kell kimondania az első szót.