A főtanácsadó egyebek között arról is beszámolt, hogy a kormányt a Tanácsadó Testület a Korrupcióellenes Közéletért nevű tárcaközi bizottság segíti a korrupció feltárásában. Ez a testület javaslatokat tesz a korrupció visszaszorítása érdekében, korrupcióellenes cselekvési programot fogalmaz meg, és ápolja a korrupcióval kapcsolatos nemzetközi kapcsolatokat is.

Lengyel László politológus előadásában a rendszerváltás óta eltelt időszak korrupciógyanús eseteiről beszélt, és felidézte a korrupcióra lehetőséget adó helyzeteket: egyebek között a privatizációt, a Balkánon történt eseményeket, a frekvenciaengedélyeket, a mobilszolgáltatókat, az energiaszolgáltatókat, az autópálya-építéseket, valamint az önkormányzatok fejlesztéseit is. A politológus kiemelte, hogy a korábbi választási kampányok sem voltak olcsóak, de amikor már több televíziós társaság volt piacon, annyira megemelkedtek a kampányköltségek, hogy azokkal a legális kampányfinanszírozás már nem tudott lépést tartani.

A "korrupció harmadik hulláma" figyelhető meg Magyarországon, amikor a Nyugat-Európából, illetve az Oroszországból érkező vállalatok behatolnak a magyar pénzügyi szférába – hangsúlyozta Lengyel László. Mint mondta, a korrupcióra lehetőséget adhat például a fejlesztési pénzek szétosztása, az állami megrendelések, sőt a kormányzati központ felépítése is. Felhívta a figyelmet, hogy a választási kampányban előkerülő korrupciós ügyek mindig eltűnnek a választások után, azokról többet nem hallani.

Mind Györgyi Kálmán, mind pedig Lengyel László felidézte, hogy a Transparency International (TI) tavaly év végén nyilvánosságra hozott korrupciós listáján Magyarország a 41. helyen áll. A korrupció ellen küzdő nemzetközi társadalmi szervezet számos nemzetközi tekintélyű szakértő és független intézet véleményét gyűjtötte össze és összegezte jelentésében.