"(...) Gyárfás és Mészöly szerint egy "nagy átverés áldozatai lettünk". Kisteleki István MLSZ-elnök legalább józan és száraz, noha persze ő se boldog; ő csak szimplán nem érti, hogy amikor papírunk van arról, hogy a legjobban teljesítettük a pályázati feltélekek, miért kaptunk mégis nulla voksot.

Igen, ez nagy kérdés. És soha nem lesz rá válasz. Újabb megoldatlan rejtéllyel gazdagszik tehát a 'Nyomják Krahácsot' - dosszié. Miközben nem történt az égvilágon semmi. Business as usual. Nem köteles a döntőbizottság annak adni a rendezés jogát, aki tartalmilag és formailag a leginkább megfelel a kritériumoknak. Nem köteles semmire. Nota bene bátor döntést hoztak; Ukrajna gazdaságilag és politikailag sokkal kockázatosabb terep, mint Magyarország és Horvátország. Kilencvenmillió lengyel és ukrán polgár pedig egyáltalán nem biztos, hogy nagyobb vásárlóerőt képvisel, mint ötvenötmillió tehetős olasz.
 
Mi volna, ha arról szólna a diskurzus, hogy ez egy bátor és végső soron jó döntés? Hadd idézzük önmagunkat: 'Európai szintű, civilizált események európai szintűvé és civilizálttá segítik tenni a - hogy is mondjuk - megkésett társadalmi fejlődéssel küzdő országokat is' - írtuk két napja itt, a blogon. Vonatkozhatott volna ránk is, de most még keletebbre vonatkozik. Ukrajnára ráfér a siker. Lengyelországra ráférnek az utak, az infrasturkturális fejlesztés. Passz. Gratuláljunk, és lépjünk tovább. (...)"

Nullavoks, avagy: reality-check - az írás teljes szövege itt!