A szakszervezeti vezető elmondta: számukra nem elfogadható a kormány válasza követeléseikre. Nem tudják elfogadni, hogy a kormány lényegében ragaszkodik a jövő évi nyugdíjszámítási mód alkalmazásához, amely lényegesen csökkenti a jövő évtől nyugdíjba vonulók nyugdíját.

Gaskó István hozzátette, hogy az egészségbiztosítás reformjára vonatkozó törvényjavaslatot sem hajlandó visszavonni a kormány. Annak módosításaival pedig nem érhető el az érdekképviseletek számára kívánatos eredmény. A korkedvezményes nyugdíjazás szabályainak módosítására kidolgozott ütemtervet átvették a kormánytól, és azt tanulmányozni kívánják.

Vita bontakozott ki a tárgyaláson a folytatást illetően Gaskó István és Csizmár Gábor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára, a kormányzati tárgyalócsoport vezetője között. Csizmár Gábor azt javasolta, hogy a tárgyalásokat az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) keretei között folytassák, hogy abba beleszólása lehessen az OÉT többi munkavállalói képviseletének, illetve a munkáltatói érdekképviselteknek is.

Gaskó István ragaszkodott ahhoz, hogy a Liga Szakszervezetek, illetve a Munkástanácsok Országos Szövetsége és a kormányzati tárgyalócsoport közötti sztrájkegyeztetést folytassák. Mint mondta, ezeket a tárgyalásokat érdemes lenne akár kedden és szerdán is folytatni, mert ugyan a sztrájk egészét már nem lehet leállítani, de egyes sztrájkokat még visszavonhatnának egy megállapodás esetén.

A további tárgyalásoknak azért is helyük van, mert követeléseik a szerdai sztrájkokkal és demonstrációkkal nem évülnek el, azokat fenntartják, és további nyomásgyakorló eszközökkel kívánják ezeket a célokat elérni.

Csizmár Gábor felhívta a figyelmet arra, hogy a sztrájktörvény szerint a jogszerű sztrájkot csak akkor lehet alkalmazni, ha az egyeztető tárgyalások hét nap alatt sem vezetnek eredményre. Így tehát a november 14-e után bejelentett és 21-én tartott sztrájkok jogszerűsége vitatható, a jogszerűtlenség megállapítása esetén az adott sztrájkot szervező szakszervezet jelentős anyagi felelősséggel tartozik.

Gaskó István ezt riogatásnak nevezte. Elmondta: kétórás sztrájk az egyeztetések közben is tartható, már a hét nap alatt is. A kormánynál egyébként már október 15-én kezdeményezték a tárgyalást követeléseik megfogalmazásával, az országos, a több ágazatban tervezett sztrájk jelzésével.

A Liga elnöke visszautasította azt a vélekedést, hogy politikai célokat követnének a sztrájkkal és a demonstrációval. Mint mondta, a Liga Szakszervezetek az MSZP-vel is egyeztetett, amikor ez a párt ellenzékben volt, és most se titkos tárgyalásokat folytatott érdekképviseletük a Munkástanácsok Országos Szövetségével együtt a Fidesszel, mert erről az egyeztetésről tájékoztatták a nyilvánosságot. Nincsenek politikai követeléseik, valamennyi követelésük a munkavállalók gazdasági és szociális érdekeinek védelmére vonatkozik - hangsúlyozta. Gaskó István kifejezte készségét, hogy akár a szerdai sztrájk előtt is tovább egyeztessenek és megállapodást kössenek.

A vasúti, a Volán, az energiaszolgáltatási és más sztrájkot szervező szakaszervezetek listája szerepel a Liga Szakszervezetek honlapján, a sztrájkokról külön tájékoztatást nem tesz közzé a szakszervezeti szövetség - válaszolta újságírói kérdésre Gaskó István. A lakossági szolgáltatást végző cégek szakszervezetei, s maguk a cégek tájékoztatják majd az adott sztrájkokról a lakosságot.

A sztrájkegyeztetést követő sajtótájékoztatón több olyan civil szervezet vezetője is részt vett, akik támogatják a szerdai demonstrációt, egyetértenek a Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok Országos Szövetsége követeléseivel.

A Nagycsaládosok Országos Egyesülete, a Védegylet, az Élőlánc, a Humanista Mozgalom, a Levegő Munkacsoport, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége képviselői elmondták: harmincnál is több civil szervezet, az országos szakszervezeti szövetségek, szakmai kamarák utasítják el az egészségbiztosítás üzleti alapokra helyezését. Álláspontjuk szerint az üzleti biztosítók el fogják érni, hogy szelektálhassanak a biztosítottak között. Idézték az Egészségügyi Világszervezet véleményét, amely szerint az egészségbiztosítási alap privatizációja kedvezőtlen az országos szolidaritásra, az anyagilag kevésbé tehetősek alacsonyabb szintű szolgáltatáshoz jutnak. Azt is kifogásolják, hogy a befizetők járulékai magánprofitot finanszírozzanak.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az egészségbiztosítás tervezett reformját az országos szakszervezeti szövetségek közül nem csak a Liga Szakszervezetek és a MOSZ utasítja el, hanem a többi konföderáció is. Ennek adtak hangot a közelmúltban a Miniszterelnök Hivatal előtti közös tüntetésen. Két szakszervezeti szövetség viszont úgy döntött, hogy sztrájkokkal, újabb demonstrációkkal is tiltakozik a tervezett változások ellen.

Gaskó István kérdésre válaszolva elmondta: a szerdai budapesti, a Kossuth Lajos térnél tervezett demonstrációhoz 10 ezer résztvevőre kaptak területfoglalási engedélyt. Kérték a szimpatizáns pártokat, hogy pártjelképekkel ne zavarják a rendezvény politikamentességét.