A lap megjegyzi, hogy egyes diplomaták szerint veszélyeztetheti a szövetség biztonságát, hogy a magyar titkosszolgálatok új vezetője hat évet töltött Moszkvában a KGB akadémiáján.
 
Laborc Sándor, akit Gyurcsány Ferenc miniszterelnök  december 17-vel nevezett ki az NBH főigazgatói posztjára, röviddel kinevezése után a NATO hírszerzési kérdésekkel foglalkozó különleges bizottságának soros elnöke lett - írta a lap NATO-illetékesekre hivatkozva.
 
Az ITH felidézi a szocialisták és a Fidesz között a kinevezés körül kialakult vitát, majd megjegyzi, hogy több NATO-képviselet, így az amerikai nagykövet sem kívánt Laborc Sándor  kinevezésével kapcsolatban nyilatkozni.
 
Egy, a lapnak név nélkül nyilatkozó magas rangú nyugati diploma szerint "fogadni lehet, hogy minden, amit a NATO-n belül Bulgáriával megosztanak, egyenesen Moszkvába jut". "A régi kommunista nomenklatúra és titkosszolgálatok Romániában és Bulgáriában még mindig élnek. Magyarország esete azonban nagyon kiábrándító" - tette hozzá.
 
A lap idézte James Apparthurait, a NATO szóvivőjét, aki közölte: kinevezéseket, illetve hírszerzési kérdéseket nem kommentálnak.
 
"A NATO konszenzusos alapon hoz döntéseket" - jegyezte meg a lapnak egy kelet-európai ország diplomatája, míg egy nyugati diplomata szerint az Egyesült Államok NATO-nagykövetének egyetlen telefonjába került volna a kinevezés leállítása, ami jelzés lett volna más országok felé, akik azt hiszik, hogy ilyesmit büntetlenül megúszhatnak.
 
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hivatala a lapnak Laborc Sándorral kapcsolatos kérdéseire adott írásos válaszában egyebek között megjegyzi: egyetlen nagykövet sem tiltakozott, diplomáciai csatornákon keresztül azt a tájékoztatást kapták, hogy partnereik elégedettek a hírszerző szervek közötti együttműködés fejlődésével.