Az egészségbiztosítási törvény 22 pénztár alapítását írja elő, ebből 18 a megyékben, négy pedig a központi régióban – a fővárosban és Pest megyében – jön létre. A pénzügyminiszternek mint vagyonkezelőnek – szintén a törvény szerint – március 18-ig kell megalapítani a pénztárakat. Ezt követően kerül sor a cégbejegyzésre, majd a legutolsó pénztár bejegyzésétől számítva „ésszerű időn belül” kell meghirdetni eladásra a pénztárak részvényeinek 49 százalékát.

A központi régióban az első pénztár az észak-pesti és a váci területen alapítható meg. Ez magában foglalja a főváros IV., XIII., XIV. és XV. kerületét, továbbá az aszódi, dunakeszi, gödöllői, szobi, váci és veresegyházi kistérséget.

A budai pénztári terület része az I., II., III., XI., XII., XXII. kerület, továbbá a budaörsi, érdi, pilisvörösvári és szentendrei kistérség.

Harmadik a sorban a kelet-pesti és monori pénztár területe. Ebbe tartozik a X., XVI., XVII., XVIII., és XIX. került, továbbá a ceglédi, monori és nagykátai kistérség.

Végül negyedik a dél-pesti és dabasi terület. Ennek része az V., VI., VII., VIII., IX., XX., XXI. és XXIII. kerület, illetve a dabasi, gyáli és ráckevei kistérség.