A magyar miniszterelnök az Európai Unió csúcstalálkozóján -mint arról utóbb sajtótájékoztatón beszámolt - javasolta: kezdődjön el az a folyamat, amely azt célozza, hogy létrejöjjön egy egységes európai pénzügyi felügyelet. Magyarország indítványozza, hogy ez év második felében - a francia EU-elnökség időszakában - készüljön egy ilyen folyamatot megalapozó jelentés. "Olyan jog- és hatáskörök átrendezéséről van szó, amelyekről a döntés bizonyosan sok-sok évig - akár egy évtizedig is - eltarthat" - vélekedett. 
   
A kezdeményezés háttereként a miniszterelnök elmondta: az elmúlt hónapok - alapvetően az Egyesült Államokból kiinduló - pénzügyi viharai annak áttekintésére ösztönöznek, hogy miként lehet jobb védekező mechanizmusokat felépíteni. Magyarország a javaslat megtételekor abból indult ki, hogy a pénzügyi szektor nemzetközivé vált, a termékek és szolgáltatások átlépik az országhatárt. A védekező mechanizmusok - például a felügyeleti mechanizmusok - nagyobb része azonban nemzeti kézben maradt. Ez a kormányfő szerint
egyensúlyhiányhoz vezet.
   
Mint fogalmazott, olyan erős felügyeletre van szükség, amely átlátja az adott esetben akár EU-n kívüli székhelyű nemzetközi pénzintézetek tevékenységét. "Nekünk, fogyasztóknak és állampolgároknak védelemre van
szükségünk, hogy a rendkívül befolyásos és működésükben messze ható pénzügyi vállalkozások működésének hibáit ne mi fizessük meg a végén" - mondta Gyurcsány, és hangsúlyozta, hogy a betétesek, hitelfelvevők és adófizetők érdeke előbbre való, mint a bankoké. 
   
A mostani hivatalos javaslattétel előtt, február végén Gyurcsány Ferenc már levélben vázolta elképzeléseit José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének. A háttérben azóta zajló egyeztetéseken megmutatkozott - közölte újságírókkal a miniszterelnök -, hogy támogatja az elgondolást például Olaszország és Franciaország. Más
országok - Gyurcsány szerint Luxemburgtól Nagy-Britanniáig - "nem nagyon bánnák, ha tovább élvezhetnék pénzügyi rendszerük függetlenségét". 
   
A csütörtök-pénteki brüsszeli EU-csúcs témáival kapcsolatban Gyurcsány Ferenc elmondta még, hogy az állam-, illetve kormányfők döntöttek az unió versenyképességének javítását célzó lisszaboni stratégia új, 2008-2010-es ciklusának a beindításáról. "A nemzetközi versenyképesség, tudásalapú gazdaság tekintetében az eszközök nagyobb része nem Brüsszel, hanem a nemzetállamok kezében van, itt tehát nekünk kell megtennünk a magunkét" - mondta, és megjegyezte: nem csak Magyarországon nem könnyű támogatást kapni a szerkezeti reformokhoz.