„Olyan még nem volt, hogy egy utazási iroda csődje után az utasok ne kapták volna vissza a pénzüket” – mondja egy neve elhallgatását kérő utazásszervező a hvg.hu-nak, hangsúlyozva, hogy bármennyire is nagy sajtóvisszhangot kap egy cég csődje, az utasok szempontját tekintve ez egy biztonságos piac. A hvg.hu által megkérdezett utazásszervező cégvezetők szerint leggyakrabban két tényező kombinációja vezet a csődhöz. Az egyik, hogy az utazási iroda nagyon nagy mennyiségben köt le előre utakat, amelyeket aztán – a piacon tapasztalható kőkemény árverseny miatt – alacsony áron, néha pedig áron alul értékesít.

Rizikósabbak a népszerű üdülőhelyek © croatia.hr/Josip Madracevic

„Ez azon irodák esetében gyakori, amelyek a tömegturizmusra ráállt országokba szerveznek utakat, például Görögországban és Horvátországban. Ezekben az országokban nemcsak a főszezonra, de az elő-és az utószezonra is jó előre le kell kötni az utat, különben drága lesz. Csak így tudnak az irodák versenyképesek maradni” – mondja a szakember. Így történhet meg, hogy egy-egy utazásszervező cég a nyár közepére válik fizetésképtelenné: a tavasszal befizetett pénzeket addigra élik fel, nyár közepén pedig már a korábbi hónapokhoz képest kevesebb a befizetés.

„Túl nagy a kínálat, az irodák egymást szorítják rá a különböző akciókra, last minute utakra. Pedig tartósan nem lehet túl alacsony áron kínálni a szolgáltatásokat. Ha egy társaság nem tőkeerős, ez problémához vezethet” – magyarázta a hvg.hu-nak Molnár Gabirella, a Magyar Utazásszervezők Szövetségének elnöke. Molnár szerint persze más oka is lehet egy iroda becsődölésének: például az, hogy a beszedett pénzt más vállalkozására fordítja. Egy másik, általunk megkérdezett szakember szerint az is előfordul, hogy túl sok pénzt visz el a termékek marketingje, reklámja.

Lényegesen könnyebb helyzetben vannak az egyedi utakat szervező cégek. Ezek a társaságok ugyanis nem tömegével foglalják le az utakat és a szállásokat, hanem csak azután, hogy az ügyfél fizetett. Itt viszont csak úgy tudnak a konkurenciával versenyezni, ha máshol nem kínált, „személyre szabott”, rugalmas termékeket árulnak.

Viszont mind a tömegturizmusra, mind az egyedi utakra szakosodott cégekre igaz, hogy jelentős kauciót fizetnek a biztosítónak vagy a banknak. „Nagyon szigorúak a feltételei az engedélyezési hivatalnak és a biztosítóknak is. A cégek által fizetett biztosítási díj általában többszöröse annak, mint ahány utas az irodában egy adott pillanatban van, tehát az utast mindenképpen visszahozzák külföldi útjáról, vagy kifizetik neki a pénzt, ha az iroda csődje miatt nem tudott elutazni” – magyarázza egy cégvezető. Egy adott évben több nyilatkozatot kell beadni az engedélyezési hivatalnak, és bizony könnyen előfordul, hogy törlik az irodát, ha a kért dokumentum egy nap késéssel érkezik meg.

Mivel a biztosító mindenképpen fizet, előfordul, hogy rosszhiszeműen visznek csődbe egy irodát. Gabriella szerint ritkán fordul elő, a legtöbb esetben jóhiszeműségről van szó. Mindenesetre van olyan – tömegturizmusban „utazó” - , nemrég csődbe ment iroda a piacon, amelynek irányítói korábban már csődbe vittek egy utazásszervező céget. Következő, nemrég csődbe ment irodájuknak még a telefonszámai is egyeztek a korábban tönkrement irodáéval. Mindössze a cég tulajdonosi köre változott, a jogszabály szerint ugyanis egy csődbe ment társaság vezetője öt éven belül más vállalkozásban nem vállalhat vezető beosztást – ezért strómannal dolgozik. Molnár Gabriella szerint nem is várható el, hogy aki egyszer megbotlott, az soha többé ne dolgozhasson ezen a területen.