A Szovjetunió és a Varsói Szerződés több tagállamának, köztük a Magyar Népköztársaság hadseregének 40 évvel ezelőtti bevonulása Csehszlovákiába "agresszió volt, támadás a szabadabb gondolkodás és a szabadabb cselekvés ellen" - mondta csütörtökön Budapesten, a kormányszóvivői tájékoztatón, a Magyar Köztársaság kormányának megbízásából tett politikai nyilatkozatában. "Ez akkor is így van, ha a magyar csapatok szovjet kényszer hatására vettek részt a megszállásban" - fűzte hozzá az oktatási és kulturális miniszter.

Sólyom László köztársasági elnök sajnálatát fejezte ki a Terror Háza előtt tartott megemlékezésen az akkori Csehszlovákia népeinek, amiért a magyar csapatok részt vettek 1968-ban az ország megszállásában. Tizenkét évvel azután, hogy Magyarországra támadt a szovjet hadsereg, és véres háborúban leverte a magyar forradalmat, a kádári rendszer Magyarországot juttatta abba a helyzetbe, hogy egy olyan országra támadt, amely nagyobb szabadságot akart - mondta a köztársasági elnök a prágai tavasz eltiprásának 40. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen.

Cser-Palkovics András, a Fidesz helyettes szóvivője úgy vélekedett, hogy van helye bocsánatkérésnek a két nép kapcsolatát hátrányosan érintő sajnálatos történelmi esemény miatt, de "ez a bocsánatkérés mindenekelőtt az akkori diktatórikus államhatalmat működtető MSZMP jogutód pártjának erkölcsi kötelessége".

Az SZDSZ elnöke szerint a prágai tavasz eltiprása megmutatta, hogy nincs emberarcú szocializmus. Nyilatkozatában Fodor Gábor úgy vélekedett: Magyarország elmúlt ötven évének legszégyenletesebb eseménye, hogy részt vett az 1968-as csehszlovákiai bevonulásban.

Csehszlovákia két utódállamának, Szlovákiának és Csehországnak a kormányfői - Robert Fico és Mirek Topolánek - Prágában, az államfők - Ivan Gasparovic és Václav Klaus - Pozsonyban emlékeztek meg az egykor közös ország 1968-as megszállásának negyvenedik évfordulójáról.

A szlovák elnök "a csehek és a szlovákok közös tragédiájának, történelmünk fekete fejezetének" nevezte a megszállást, és arról beszélt, hogy noha az egykori Csehszlovákiát orosz tankok szabadították fel (1945-ben), a szabadságot mégsem a tankok hozzák, mert "ha már jönnek, maradnak is, s ha már a tankok parancsolnak, az nem szabadság".

A "nagy remények kora", amelynek "máig élő üzenete van" - így minősítette az 1968-as prágai tavaszt Mirek Topolánek cseh miniszterelnök, miután fogadta Robert Fico szlovák kormányfőt, aki egynapos hivatalos látogatást tett Prágában. "A katonai beavatkozás egy álmot foszlatott szét. Megakasztotta azokat a pozitív változásokat, amelyek elindultak akkor a politika, az emberi jogok és a gazdaság területén" - fejtette ki a szlovák miniszterelnök.

A csütörtök délutáni prágai megemlékezésen Václav Klaus cseh elnök hangsúlyozta: nem kétséges, hogy a Szovjetunió tervezte meg, készítette elő és hajtotta végre Csehszlovákia megszállását 1968 augusztusában, Bulgária, Lengyelország, Magyarország és az NDK részvétele és szerepe az akcióban többé-kevésbé csak "jelképes és kísérő jellegű" volt. Az évfordulós megemlékezésen elmondott beszédében leszögezte: nem az oroszok, hanem a szovjet totalitárius hatalom szállta meg Csehszlovákiát, a fő felelős a "kommunista imperializmus". A Szovjetunió és Kelet-Európa népei egyaránt a rendszer áldozatai voltak - mondta, majd hozzátette: Csehszlovákia negyven évvel ezelőtti megszállásával "visszafordíthatatlanul elkezdődtek a kommunizmus végnapjai".

Csehország moszkvai nagykövete szerint tragédia volt a csehszlovákiai orosz bevonulás, "éppen olyan, mint az 1938-as müncheni szerződés", mivel demokratikus folyamatot szakított meg, és kioltotta nem csupán Csehszlovákia állampolgárainak, hanem az orosz embereknek a reményeit is, és mély nyomot hagyott a cseh és orosz emberek közötti kapcsolatokon. Az Interfax hírügynökségnek adott nyilatkozatában hangsúlyozta: a cseh emberek világosan látják, hogy az Oroszországi Föderáció és a Szovjetunió nem ugyanaz. "Nagyra értékeljük, hogy Vlagyimir Putyin kormányfő, volt elnök bocsánatot kért a történtekért legutóbbi prágai látogatásán, bár úgy gondoljuk, hogy ez elkerülhetetlen volt" - mondta. Hozzátette, hogy hazája pragmatikus kapcsolatokat kíván ápolni Moszkvával, és úgy érzi, hogy Oroszország is erre törekszik.