Az Ab elsősorban a személyes adatok védelméhez és az információs önrendelkezéshez fűződő alapjogokkal indokolta döntését. Továbbá kifejtette azt is, hogy a vizsgált rendelkezések "az adatigénylőket (...) a felhasználás céljától függetlenül, bizonytalan tartalmú érdekek mentén, a szükséges mértéket meghaladóan jogosítják fel az adatok széles körének megismerésére, sőt több esetben az adatáramlás követhetetlenné válik". 
   
Az Ab a bűnügyi nyilvántartásról, a személy- és vagyonvédelemről, valamint a légi közlekedésről szóló törvények, továbbá az ujjlenyomatvétel, fényképkészítés és DNS- mintavétel szabályairól szóló rendelet egyes részeit 2009. június 30-ai dátummal semmisítette meg. 
   
Az Ab összesen tizennyolc indítvány alapján bírálta el féltucatnyi jogszabály alkotmányosságát. Paczolay Péter, a testület elnöke a határozat szóbeli indoklásakor elmondta, hogy egy komplex ügyről van szó, amely a bűnügyi nyilvántartással kapcsolatos szabályok széles körét öleli fel. 
   
Az esetleges szempontokon alapuló, differenciátlanul kialakított, indokolatlanul hosszú nyilvántartási idők az adatbiztonságot veszélyeztető, megfelelő adatkezelési szabályok nélkül működő globális adatbázishoz vezetnek - mondta ki a testület.
   
Az Ab határozata szerint az alapjogok korlátozása során törekedni kell a társadalom védelme érdekében feltétlenül szükséges, minimális mértékre. A demokratikus értékek feladása még súlyos bűnözési helyzetben sem elfogadott, a bűnözés elleni küzdelem pedig csak az emberi jogok tiszteletben tartásával történhet.
   
A bűnügyi nyilvántartásban szükségszerűen összekapcsolódnak az adatbázisok, amelyek a személyes adatok kivételesen széles körét tartalmazzák, nem mindig pontosan meghatározott időhatárokkal, és amelyekhez sokféle, esetenként nem is pontosan meghatározott szervezet, hatóság férhet hozzá. Továbbá ezek a nyilvántartások éppen az érintett számára nem ellenőrizhetők - tartalmazza a határozat.
   
A bűnügyi nyilvántartás jelenlegi szabályai több okból is szükségtelenül, aránytalanul korlátozzák az információs önrendelkezéshez, a személyes adat védelméhez fűződő jogokat. Az ujjlenyomat vételével kapcsolatos rendeleti szintű szabályozás pedig tartalmazza azt is, hogy testi kényszer, erő alkalmazása vehető igénybe, ezt azonban az Ab szerint törvényben kell szabályozni.
   
Az Ab hangsúlyozta azt is, hogy személyes adatok kezelésére, az információs önrendelkezés korlátozására csak az érintett beleegyezése vagy törvényben szabályozott felhatalmazása alapján van lehetőség.
   
Objektív korlátok közé kell szorítani a személyes adatok útját és a célhoz kötöttségnek az adatfelvételtől az adatkezelésen át az adat törléséig érvényesülnie kell - hangsúlyozta Paczolay Péter. Hozzátette: pusztán a közérdek általános szempontja nem indokolhatja a jogkorlátozást. 
   
A határozat szerint fontos szempont az elítéltek reszocializációja, rehabilitációja, a bűncselekmények elkövetőit is megilleti ugyanis az emberi méltósághoz való jog, továbbá a társadalom érdeke is az, hogy legyenek elhelyezkedési esélyeik az elítélteknek. 
   
A személyi és vagyonvédelmi, valamint a légi közlekedésről szóló törvények az alkotmányellenes bűnügyi nyilvántartásra épülnek amikor a foglalkoztatásból való kizárást szabályozzák, ennek folytán e két törvény differenciálás nélkül és hosszú időre, indokolatlanul széles személyi kör számára lehetetlenné teszi az adott foglalkozások gyakorlását.
   
Az Ab többségi döntéséhez Bragyova András, Holló András és Kovács Péter fűzött különvéleményt.