A Máshogy Segíteni elnevezésű - az Európai Szociális Alap Equal-programja támogatta - kutatást összefoglalva Kováts András, a Menedék Egyesület, és Szántó Diána, az Artemisszió Alapítvány képviselői megállapították: tapasztalataik szerint a magyarok idegenellenességet taglaló kutatások nagyon torzítanak. "Nem is annyira idegenellenes a magyar, talán inkább a közvélemény-kutatásokra nem tud politikailag korrekt válaszokat adni" - mondta saját, 2005 óta folyó vizsgálataik megállapításairól szólva Kováts András.

Évente mintegy tizenötezer bevándorló és háromezer menedékkérő érkezik hazánkba, de közülük átlagosan csak két-háromszáz kap valamilyen státuszt, vagyis ennyien maradhatnak Magyarországon - jelezték a kutatók.  Szántó Diána hozzátette: a megkérdezett menedékkérők 50 százaléka tapasztalt, 50 százaléka viszont egyáltalán nem tapasztalt idegenellenességet a magyar lakossággal érintkezve.

A Máshogy Segíteni elnevezésű program egyik része a menekülttáborokban élőkkel foglalkozott. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a táborokba kerülő embereknek a legelkeserítőbbek az integrációs kilátásai: s általában a velük foglalkozó szakemberek is előítéletesek, képzetlenek és leterheltek. A menedékkérők számára a foglalkoztatás jelenthetné a beilleszkedés leggyorsabb útját, de Magyarországon ezek az emberek csak nagyon nehezen jutnak munkához - tájékoztatott a Menedék Egyesület képviselője."Valójában a szerencsén múlik, hogy valaki tud-e munkát szerezni közülük" - mutatott rá Szántó Diána.

A szervezők tájékoztatása szerint a legtöbb bevándorló határon túli magyar, őket követik a románok, az ukránok, a szerbek, az oroszok és a kínaiak. A legtöbb menekült Irakból, Afganisztánból, Koszovóból és Szomáliából érkezik Magyarországra. A becslések szerint összesen mintegy 170 ezer bevándorló lehet jelenleg Magyarországon. 

A hatmillió forintból megvalósított program keretei között a szervezők "Figyelj rá, adhat neked!" címmel médiakampányt és képzéseket is indítottak, jövőre pedig - a tervek szerint - Bevándorló Budapest címmel egy újabb, hasonló témájú kampányba kezdenek. 

A Magyar Köztársaság menekültként ismeri el azt a külföldit, aki faji, illetve vallási okok, nemzeti hovatartozása, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása, politikai meggyőződése miatti üldöztetése vagy az üldözéstől való megalapozott félelme miatt származási országán kívül tartózkodik, és nem tudja, vagy az üldözéstől való félelmében nem kívánja a származási országa védelmét igénybe venni.