A Duna Profit Ingatlanbefektetési és Hasznosító Szövetkezet (DP) 2001. július 7-én kezdte meg működését, és hirdette meg befektetési ajánlatait a pénzintézetinél magasabb hozamot – a banki kamatok két-háromszorosát – ígérve. Az emberek a gyors gazdagodás reményében kaptak is a lehetőségen, s csatlakoztak a szövetkezethez, amely a tagjainak célrészjegy jegyzését, s tagi kölcsön nyújtását tette lehetővé. A Duna Profit tagsága és bevétele folyamatosan gyarapodott; a célrészjegy-jegyzések összege havonta több százmillió forintot is kitett.

A befolyt pénzből a DP különböző beruházásokat indított el: ingatlanvagyonnal rendelkező cégekben vásárolt üzletrészeket, és ő maga is vett ingatlant, illetve alapított céget.

A befektetések közül az első a 2001. október 12-én létrehozott, 283 millió forint törzstőkéjű Bács-Immobilien Ingatlanforgalmazó és Kereskedelmi Kft. volt, amelynek Lengyel József és a Dán-Petrol Kft. voltak a tulajdonosai. A társaság ingatlanai között szerepelt a Dávod Szálló, amely 200 millió forintot ért. A DP ennek a dupláját költötte az ingatlanra, ami egy cseppet sem segített; az ingatlanszövetkezet működésének időszakában, 2002-2004 között 42 millió forint veszteséget termelt. A szállóhoz hasonlóan az értékénél jóval többet költöttek a Bács-Immobilien vezetői egy dávodi 16,5 hektáros – ma 15 millió forintot érő – telekre, amit 116 millió forintért szereztek meg, illetve egy rábapatonai 3,6 hektáros földterületre, amelyért a valós értéknél – 8 millió forint – 110 millió forinttal többet is hajlandóak voltak kifizetni. A Bács-Immobiliennek jelenleg 8-10 millió forint kötelezettsége van, a társaság jogutód nélkül szűnt meg.

A DP másik befektetése a Grébec Ingatlanforgalmazó és Szolgáltató Kft. volt, amelyet 450 millió forintért szerzett meg. A 200 millió forintos törzstőkéjű Grébec birtokolta – egyik alapító tagja, a Lex Legál Kft. (LL) révén – a balatonlellei Napfény Hotelt, amit apportként vitte be a cégbe, a felújítására pedig 100 millió forintot költött, illetve a nagybaracskai gyógyfürdőt, amely veszteséges volt, ezért csak 2003 nyarán üzemelt. A fürdőt az LL az önkormányzattól 20 millió forintért vette meg, aztán 200 milliós apportértéken bevitte a Grébecbe, így az LL üzletrésze 200 millió forintra emelkedett. Ezt vásárolta ki végül a DP szövetkezet. Ugyanezt a szisztémát „játszották el” egyébként a Bács-Immobilien esetében is, de ott a „közreműködő” cég a bajai olajos vállalkozó, Lengyel József által irányított Dán Petrol Kft. volt. A Grébecre visszatérve, a kft. végül végelszámolás útján, jogutód nélkül szűnt meg, tízmillió forintos követelést hagyott hátra.

A Duna Profit lehetőséget látott egy, a főváros XIII. kerületében található, 40 százalékos készültségű, több éve befejezésre váró 22 lakásos társasházban is. Az ingatlant a DP 2001-ben 350 millió forintért vette meg, s további 220 milliót költött az épület befejezésére. A projektre 2002 augusztusában létrehozott Duna Profit 2002 Építőipari Kft-hez folytak be lakások értékesítéséből származó milliók. A pénzt pedig arra használták fel, hogy az ingatlanszövetkezet által nyújtott tagi kölcsönöket visszafizessék belőle. A Duna Profit 2002 jelenleg semmilyen vagyonnal nem rendelkezik. A társaság alapításakor átadott törzstőke – 20 millió forint – és vissza nem fizetett tagi kölcsön összege 220 millió forint.

Az ingatlanszövetkezet legnagyobb tervezett beruházása a sajóvelezdi ablakgyár volt a Duna Profit 2002 Gyártó, Építő és Kereskedelmi Rt. keretében, amelynek a költségeit 3,3 milliárd forintra tették. Az összeg azonban már a gyár beindítása előtt – a kapacitásbővítés és a technológia fejlesztése miatt – módosult, s 5,1 milliárd forintra emelkedett. A 9000 négyzetméteres alapterületű üzem berendezéseit az rt. vezetői az osztrák Technoplast-Polits cégektől rendelték meg, és 1,5 milliárd forintot ki is fizettek. Ám hogy minek az ellentételezéseként adták ezt az összeget, azt nem lehetett tudni, mert erről semmilyen papír nem lelhető fel. A II. ütem berendezéseire már nem tudtak fedezetet előteremteni, sőt nem tudták kifizetni a hazai beszállítók és a generál kivitelező számláit sem, így a beruházás leállt még az előtt, hogy a gyárban a termelés beindulhatott volna.

A vállalkozást végül nem csak jelentős köztartozások vitték nehéz helyzetbe, hanem az is, hogy a cég a legyártott berendezésekhez sem jutott hozzá, és nem tudta pénzzé tenni azokat. A hvg.hu információi szerint a gépek beszerzéséhez kapcsolódó dokumentáció mindkét fél részéről hiányos volt. Az osztrák cégek részéről a leszállítás előtti készre jelentés például egy néhány soros, a berendezések pontos listáját nem tartalmazó faxból állt. Mindezek egyesekben felvetették a kérdést, hogy nem szándékos-e az ügylet egyszerű papírozása, s véletlenül nem az rt-ből való pénzkivélt szolgálta-e. A cég pénztartalékai a pazarlás miatt gyorsan kiürültek, és aztán nem is maradt más lehetőség, mint hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság (BAZMB) 2004. december 3-án elrendelte a cég felszámolását.

A nyílászáró-gyárhoz kapcsolódva 2003. április 10-én a Duna Profit 2002. Rt. és egy magánszemély, Pásztor György megalapította a Duna Profil-Bau Ablakgyártó, Építő és Kereskedelmi Kft-t, hogy majd ez értékesíti az elkészült termékeket. A gépi berendezések nagy részét ugyan a cseh Aluma leszállította a kft-nek, de az likviditási problémák miatt a vételárból – 120 millió forint – csak 70-80 milliót fizetett ki. Emiatt a cseh cég nem teljesítette a további szállításokat, a tárolásért pedig kötbért számolt fel. A berendezéseket végül a Duna Profil-Bau Kft. 35 millió forintért adta el. A vállalkozásnak semmilyen vagyona nem maradt, és jelenleg már nem is működik.

Miután a DP által létrehozott cégek veszteségesek voltak, a tagok többsége nem kapta meg lejárt követeléseit és az azok után járó kamatot, feljelentések alapján elindultak a rendőrségi eljárások, illetve a vállalkozásokkal szemben elkezdődtek a végelszámolások és felszámolások. A BAZMB pedig 2004. október 20-án elrendelte a Duna Profit Ingatlanbefektetési és Hasznosító Szövetkezet felszámolását, amelynek elvégzésére az Exerem Kft-t jelölte ki.

A felszámoló biztos megállapította, hogy a szövetkezet volt elnöke, Némethy András nem tett eleget a Csődtörvényben előírt kötelezettségeinek, s nem adta át a záró mérleget és záró adóbevallásokat. Emellett a DP és az általa alapított társaságok működése során az észszerű takarékos gazdálkodásnak semmilyen nyoma nem volt. Többek között jelentős létszámot foglalkoztattak magas munkabérekkel. A DP 2002 Rt-nél például a 6 alkalmazott részére nemcsak 8 szolgálati autót biztosítottak, hanem 37(!) mobiltelefont is. Az rt. a bérezésben is gáláns volt a dolgozóival, mert fizetésként havi 600-800 ezer forintot adtak nekik, ráadásul munkába lépésükkor azonnal három évre szóló szerződést kötöttek velük.

Az rt. a más cégekkel kötött megbízások kapcsán is bőkezű volt: ezekre 100 millió forintot meghaladó összeget fizettek ki, ebből 65 milliót ráadásul előlegként, így miután a munka elvégezetlen maradt, a pénzt nem tudták behajtani. A különböző feladatok közül a cég reklámozási tevékenységének lebonyolításával pedig éppen azt a Profit Credit céget bízták meg, amely egy másik csődbe jutott szövetkezettel, a Vertical Investtel is kapcsolatban állt.

A DP-től mintegy 2600 ember követelte vissza befektetéseit, amelynek értéke megközelítette a 10 milliárd forintot. A befektetők egy része – főleg az első évben – igen jónak mondható hozamot vehetett fel. Mivel azonban a szövetkezetnek egyetlen egy befektetése és vállalkozása sem hozott semmilyen hasznot, így a hozam-kifizetések egyetlen forrása kizárólag a többi tag általi befizetés volt. A felszámoló biztos álláspontja pedig emiatt az volt, hogy a hozam és kamat kifizetések a pilóta játék büntetőtörvénykönyvben szereplő tényállásaként értelmezhetőek.

A felszámoló úgy vélte, hogy a Duna Profit Szövetkezet volt vezetői, illetve az érdekkörükben eljárók tiltott szerencsejáték, hűtlen kezelés és csődbüntett elkövetésével gyanúsíthatóak. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság viszont csak az utóbbiban találta felelősnek a szövetkezet elnökét, Némethy Andrást, akit 60 ezer forint bírság megfizetésére ítélt.

Ezen kívül még 2002-ben a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányságon csalás miatt büntetőeljárás indult a Duna Profit Szövetkezet vezetőivel szemben, akik a vádhatóság szerint ingatlanügyleteikkel 1,8 milliárd forintos kárt okoztak. Az ügyben tavaly november 20-án hozta meg a jogerős ítélet a Szegedi Ítélőtábla; a bíró az elsőrendű vádlottra, Lengyel Józsefre kilenc, a másodrendű vádlottra, Gáti Józsefre öt év börtönbüntetését szabott ki. Társaik felfüggesztett szabadságvesztést kaptak.

A Vas Megyei Bíróságon is folyt a Duna Profit vezetőivel – Némethy Andrással és társaival – szemben eljárás, amelyben az ügyészség a vádlottak padján ülőket különösen nagy kárt okozó, bűnszövetségben elkövetett csalás, illetve annak kísérlete, valamint számviteli fegyelem megsértésével vádolta. A 2007. szeptember 26-án kihirdetett, nem jogerős ítélet szerint az elsőrendű vádlott, a szövetkezet 2002 októberétől kinevezett elnöke, a jelenleg szökésben lévő Némethy András hét év nyolc hónap börtönbüntetést, a másodrendű és a harmadrendű vádlott, Pákh László és Kelemen Tibor egyaránt hat év öt hónap szabadságvesztést kapott. Az ügy vádlottai közül hárommal szemben külön folytatják le a bírósági tárgyalást, az ő esetükben még nem született meg az elsőfokú ítélet.

A vádlottak részéről, mint arról a hvg.hu korábban is beszámolt, felmerült az az állítás, hogy az ingatlanszövetkezet valódi irányítói, és az emberek befektetéseinek zsebre tevői a háttérben meghúzódó személyek voltak, így például a jelenleg külföldön élő Vass Lajos és köre.

Mind a Duna Profit, mind pedig egy másik bebukott szövetkezet, a Vertical Invest (VI) ügyében tartott tárgyalásokon a vádlottak kifogásolták azt, hogy az eljáró hatóságok nem tudtak és talán nem is akartak választ adni arra a kérdésre, hogy mi lett a Duna Profit és a Vertical Invest befektetőitől kicsalt milliárdok sorsa. A VI harmadrendű vádlottja, Klivinyi Zoltán szerint a Vertical Invest 130 milliós induló vagyona éppúgy a Duna Profittól átáramoltatott pénzekből származik, mint az A1 Fitness vállalkozásba fektetett összegek.

Kérdés, hogy a hátralévő tárgyalásokon a bíróság figyelembe veszi-e ezt a verziót, ám ettől függetlenül a Duna Profit történetnek lehet, hogy még a szövetkezet felszámolásának lezárultával sem lesz vége. A szövetkezet „károsultjai” ugyanis új vezetőséget választottak, amely az „új” hitelezői választmánnyal együttesen ígérgeti a többi károsultnak befektetéseik visszaszerzését.