Az ajánlás révén a jövőben akár a 27, úgynevezett nagy adatbázis, köztük a személyi, a társadalombiztosítási, az adóhatósági vagy a rendőrségi adatnyilvántartás rendszere az egységes szabványok szerint újulhat meg. Jelenleg a különböző szervezetekben a (gyakran azonos) adatok nyilvántartása is eltérő. 
   
Baja Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára újságírók előtt arról beszélt, hogy a magyarországi közigazgatási informatikát ma különálló, "szigetszerű", együttműködésre alig alkalmas alrendszerek jellemzik. Mint fogalmazott, a közigazgatási reform csak akkor érheti el a célját, ha a jövőben a térségi közigazgatási fejlesztések már közös alapokra épülnek.
   
Baja Ferenc a keretrendszer megteremtését azzal indokolta, hogy a 2005 végéig kialakított, önállóan működő rendszerek további jelentős fejlődést már nem tettek lehetővé. Mint mondta, a fejlődés gátjává vált az egyes ágazati rendszerek közötti együttműködési képesség hiánya.
   
A kormánybiztos azt hangoztatta, hogy az elektronikus közigazgatási keretrendszer megteremtése jelentős lépés a szolgáltató állam kialakítása felé. 
   
Jelezte azt is, hogy a dokumentum nem jogszabály, de "majdnem jogszabályi erejű". Ezzel utalt arra, hogy kormánybiztosként az egyetértési jogát a keretrendszer alapján gyakorolja.
   
Az ajánlás, a mintegy 6.300 oldalas, nyilvános dokumentumcsomag a központi közigazgatás, így például a minisztériumok számára kötelező. Az önkormányzatok számára azonban csak akkor kötelező, ha uniós forrásból akarják informatikai rendszerüket fejleszteni.
   
Arra az újságírói felvetésre, hogy az egységes keretrendszer megteremtése nem sértheti-e a közbeszerzéseket, a kormánybiztos azt mondta, nincs ilyen probléma; az ajánlás feltételrendszert teremt.
   
Matisz János, a VÁTI Kht. ügyvezető igazgatója azt közölte, hogy a program Európában egyedülálló, mert Magyarországon kívül Európában még sehol nem zárult le olyan program, amelyet az Európai Szociális Alapból finanszíroztak.