Április közepére zárulhat le a Hiller István miniszter által az Esélyegyenlőségi Főigazgatóság tevékenységével kapcsolatban elrendelt belső vizsgálat – közölte lapunk megkeresésére az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM). A „nagy revíziót” azért rendelte el a miniszter, mert az előző két (vagy három) vizsgálat a hátrányos helyzetű egyetemi-főiskolai hallgatók segítésére létrehozott Katapult Mentorprogramnál több szabálytalanságot állapított meg.

Hiller miniszter aligha kerülhette el, hogy a főigazgatóság teljes, 2006 és 2008 közötti tevékenységét kivizsgálja, mert ekkorra már töméntelen támadás zúdult a romák – nagy népszerűtlenségnek örvendő – iskolai integrációjának számító minisztériumi agytrösztre, amely egyébként is zárványként működik a tárca apparátusán belül.

Az oktatási ügyekben kulcsszereplőnek számító önkormányzati lobbi pártszínektől függetlenül kelletlenül vette tudomásul, hogy közoktatási (iskola-felújítási, oktatásmodernizációs) uniós támogatásokhoz nem juthat az a település, amelyik nem rendelkezik a gyakorlatilag a Főigazgatóság által jóváhagyott integrációs, szegregációellenes programmal.

Polgármestereknek, lobbistáknak az is csípi a szemét, hogy az oktatási integrációs projektekre szánt milliárdokat csak nyílt pályázatokon vagy szigorú céltámogatásként lehet felvenni. Minden közoktatási fejlesztési forrás alá van rendelve az esélyegyenlőség érvényesítésének, ezért a közel 45 milliárdnyi célprogramok mellett százmilliárdok szolgálhatják a közoktatási esélyegyenlőség törekvéseinek sikerét. Az uniós programok megvalósulását független szakmai és pénzügyi monitorok ellenőrzik rendszeresen. Ez – legalábbis elméletben – megnehezíti a nyomásgyakorlásnak és a pénzek „kreatív elköltésének” korábban megszokott gyakorlatát, ám bonyolítja az elosztási folyamatot, a külső szemlélőt pedig könnyebb meggyőzni arról, hogy a pénz misztikus utat jár be.

Miközben köznyelvi fordulat lett az integrációra kidobott felesleges milliárdokon rugózni, mára a kezdeti 45 helyett több mint 1300 intézmény (köztük az általános iskolák negyede) vesz részt az integrációs folyamatban, ahol nemcsak a gyerekek, hanem a pedagógusok is többletszolgáltatásokat és pluszbért kapnak. Hiller miniszter a minap dicsekedett egy interpellációra adott válaszában a számokkal. A hátrányos helyzetű diákokat és pedagógusaikat támogató Útravaló ösztöndíjprogramban idén már 20 ezer tanuló és 9 ezer mentor vesz részt, az óvodai integrációs programban pedig 15 ezer gyerek. A részvételért 11 ezer pedagógus kap többletpénzt.

A közoktatáshoz mérten különösen nagy pénzekről van tehát szó, ám mégsem ezek, hanem a milliárdokhoz képest kis tételnek számító néhány tízmilliós program robbantotta ki a botrányt. Mint arról a hvg.hu többször is hírt adott, a Katapult Mentorprogram működtetésével megbízott HÖOK a Hallgatókért Alapítvány egykori vezetője, Nagy Attila idén februárban közérdekű bejelentést tett, amelyben Borovszky Tímeát, a főigazgatóság vezetőjét és munkatársait korrupció gyanújába keverte, mondván, „megbízásonként a megbízási díj 11-12 százalékát saját érdekeltségbe tartozó cégek, alapítványok közbeiktatásával, teljesítés nélküli kifizetésekkel igyekszik jogosulatlanul felhasználni”.

A sajtó, különösen az ellenzéki, felkapta az ügyet, mint ahogy a Fidesz is, amelyik hasonlóságot látott a Zuschlag-üggyel, és arról beszél, hogy az OKM munkatársai „talicskával tolták ki a közpénzt”.  

Sokakat meglepett, hogy az ellenzék vádjait Mohácsi Viktória, az SZDSZ európai parlamenti képviselője számos esetben megerősítette, olykor még rájuk is tromfolt. Csakhogy az egykori esélyegyenlőségi kormánybiztos állításai több esetben sem tisztelték a tényeket. De hogy nem „összehangolt támadásról van szó”, mutatja, hogy a fideszes Pósán László képviselő az „OKM-botrány” kapcsán közvetve még magát Mohácsit is gyanúba keverte, amikor a férjét (tényszerűen: egykori férjét) emlegette olyanként, akit az integrációs pénzek gazdagítottak.  

A Katapult-ügyben elrendelt vizsgálat sem igazolta a főigazgatóság személyi állománya által üzemeltetett pénzszivattyú meglétét. Valójában legalább két vizsgálat is volt, az egyik szabályszerűségi, a másik fegyelmi. A kiosztott fegyelmik elsősorban iratkezelési hiányosságokat szankcionáltak. Ezzel együtt nem lehet kizárni azt sem, hogy a miniszter büntetőfeljelentése súlyosabb következményekkel jár majd a munkavégzésében felfüggesztett Borovszky főigazgatónál, akiről Nagy Attila azt állítja, egy esetben pénz zsebbe történő átadására szólította fel. Borovszky mindenesetre tagad. A miniszter ezért fordult a rendőrséghez. 

Azóta Borovszky és Nagy csatája eldurvult, és kölcsönösen vádolják egymást szabálytalanságokkal és bűncselekménnyel. A kívülálló számára nehezen érthető „jegyzőkönyvezési vita” arról szól, vajon tavaly július 2-án Nagy Attila elismerte-e, hogy szabálytanul használta-e fel az állami pénzeket, és ha igen, akkor ezt szabályszerűen jegyzőkönyvezték-e Borovszkyék. Az utóbbi bizonyosan nem történt meg, mivel a főigazgató és munkatársai nem írták alá a feljegyzésüket, így igazgatási szempontból az nem minősül közokiratnak.

Ennél azonban fontosabb, mit állít az a „papír”, amelynek kivonatát 2008. július 10-én Borovszky megküldte Hillernek is: – A megbeszélésünkön a programvezető jelezte azt is, hogy a probléma áthidalására kénytelen volt 'sikkasztani': állítása szerint lakásának eladásából keletkezett jövedelmének egy részét használta fel munkatársai bérének fedezésére, illetve az általa megrendelt szolgáltatások ellenértékének kiegyenlítése után a kifizetett összeget a szolgáltatóktól visszakérte. A pénzből azonban mentori ösztöndíjat nem fizetett. A szakmai és pénzügyi elszámolásában számtalan szakmai hiányosságot, illetve pénzügyi szabálytalanságot találtunk. Erről írásban haladéktalanul értesítjük a programvezetőt. Emellett kötelező ellenőrzési feladatunkon túlmenően szükségesnek tartjuk helyszíni pénzügyi ellenőrzés lefolytatását is, melyhez az Ellenőrzési Főosztály segítségét is kérjük – írta múlt nyáron Borovszky.

Tehát a miniszternek már ezidőtájt tudomása volt arról, hogy valami nem stimmel a Katapult körül. Igaz, akkor nem a Főigazgatóság került gyanúba, hanem éppen az, aki később korrupcióval gyanúsította Borovszkyékat.

Hiller korábban magabiztosan állította, hogy minden olyan, akár tárcán belülről, akár kívülről érkezett bejelentést, amelyről tudomást szerzett, vizsgálat követett; ennek kialakult mechanizmusa van a tárcánál. De mit tett hét hónapon át a tárca vezetése? Hiller miniszter március 12-iki sajtótájékoztatóján két vizsgálatról beszélt, amely a közérdekű bejelentésre indult. Bár kérdésre arra is utalt, hogy volt egy korábbi is. Sebes József, az Ellenőrzési Főosztály vezetője viszont csak a februári vizsgálatról számolt be.

Megkértük a minisztériumot, segítsenek eligazodni a különféle vizsgálatok körül. A tárca levélben ezt a választ adta: „A Katapult-támogatások elszámolása és az ezzel összefüggő belső szabályzatok szerinti eljárások szabályszerűségi és pénzügyi ellenőrzés keretében már tavaly szeptember 24. és november 4. között miniszteri elrendelés alapján megtörténtek.”

A hvg.hu-hoz került, nem nyilvános feljegyzés arról tanúskodik, hogy Kajtárné Botár Borbála, a miniszter politikai főtanácsadója éppen Borovszky jelzésére fordult Hillerhez azt javasolva, hogy az Ellenőrzési Főosztály (EF) mielőbb járjon el, és a részletes feltáró vizsgálat eredményeképpen („ami esetleg személyi és büntetőügyi felelősség felvetésével is folytatható”) hozza meg döntését a miniszter.

Borovszky március felfüggesztésének fényében különös színezetet kap Kajtárné egyértelmű megállapítása, miszerint a főigazgató "valós és tárgyszerű leírást adott" az eseményekről, és a mentorprogram "kezelésnek módja megerősíti azokat a korábbi feltételezéseket, amelyek a HÖOK és alapítványai működésénél felmerültek". A főtanácsadó felhívja minisztere figyelmét, hogy a helyzet rendezése "politikai döntést igényel", és hogy az esetleges változásokat "a HÖOK nem fogja válasz nélkül hagyni".

De mit állapított meg a tavalyi vizsgálat? A tárca válasza szerint a Sebes József vezette EF „több, a belső szabályozással, a támogatási szerződések előkészítésével és a szakmai-pénzügyi egyeztetések nem kellően dokumentált mivoltával kapcsolatban” észrevételeket tett, és soron kívüli intézkedéseket javasolt.

Megvizsgálták a HÖOK a Hallgatókért elszámolását is, és az alapítványt visszafizetésre is kötelezték, de az elszámolás nagy részét elfogadták. „Az ellenőrzés mind a HÖOK a Hallgatókért Alapítvány, mind az Esélyegyenlőségi Főigazgatóság vezetője felé több intézkedési javaslatot is megfogalmazott, amelyekre a válaszok benyújtása folyamatban van” – szól megkeresésünkre az OKM válasza.

Tovább szaporítja a kérdőjeleket, hogy érdekes módon a tavalyi vizsgálatnak a főigazgatóság munkatársaira nézve semmilyen következménye nem volt - idén márciusig.