A biztos szavazó pártválasztók között a Fidesz támogatottsága májusban 70 százalékra  nőtt (márciusban még 62, áprilisban pedig 64 százalék volt ez az arány), míg a szocialista párté ugyanebben a hónapban 17 százalék volt (márciusban 23, áprilisban pedig 22 százalékon állt). Ugyanezen csoporton belül a Jobbik 4, az SZDSZ 3, az MDF pedig egyszázalékos táborral rendelkezik a kutatás szerint.

Az európai parlamenti (EP) választások pártpreferenciáit mérve a Tárki adatai alapján a 22 EP-mandátumból a Fidesz 14-16, az MSZP 5-6 helyet szerez majd meg. A Jobbik nagy valószínűséggel küldhet majd képviselőt az Európai Parlamentbe, ám az SZDSZ és az MDF esetében mandátumszerzésre már kisebb az esély. "Szakértői becslésünk szerint a végleges mandátummegoszlás erősen függ a majdani részvételtől, amelyet a jelenlegi kutatásban mért aránynál magasabbnak várunk" - írták.

A Fidesz támogatottsága a felnőtt lakosság körében továbbra is stabil: márciusban 33, áprilisban 36 százalék volt, míg májusban 37 százalékon áll. Az MSZP tábora szintén gyakorlatilag változatlan: a teljes lakosság körében márciusban 12, áprilisban 11, ebben a hónapban pedig 13 százalék szavazna a kormánypártra.

Májusban a pártválasztók körében a Fidesz 41 százalékponttal (márciusban 38, áprilisban 43-mal), a biztos szavazó pártválasztók körében pedig 53 százalékponttal vezetett az MSZP előtt. Az SZDSZ tábora a teljes felnőtt lakosság körében 2 százalékos, a pártválasztók között pedig 4, és ehhez hasonló az MDF támogatottsága is, hiszen szavazói a teljes lakosságon belül 2 százalékot, a pártválasztók körében hármat tesznek ki. Hozzáteszik, hogy az elmúlt hónapokban ugyanezen eredményeket mérték a két kisebb parlamenti párt támogatottságában.

A biztos szavazó pártválasztókon belül a "kis pártok" közül a Jobbik közelebb, míg az SZDSZ és az MDF távolabb van az 5 százalékos határtól. A Jobbik 4, az SZDSZ 3, míg az MDF egyszázalékos táborral rendelkezik. Felmérésük szerint az elmúlt hónapokban érzékelhető alacsony választási hajlandóság májusra tovább csökkent: jelenleg 42 százaléknyian mennének el biztosan szavazni egy "most vasárnapi" választáson. Márciusban 48, áprilisban pedig 44 százalék volt ez az arány - emlékeztettek.

Az EP-választások esetében még ennél is alacsonyabb arányt tapasztalt a közvélemény-kutató: mindössze a megkérdezettek egyharmada mondta, hogy biztosan elmegy szavazni a jövő hét vasárnapján. Ugyanakkor ez az arány még mindig magasabb, mint amit Lengyelországban (29 százalék), Csehországban (15 százalék) és Szlovákiában (14 százalék) mértek.

A Tárki adatfelvétele május 7. és 20. között zajlott. Az ezer ember megkérdezésén alapuló kutatás, a 18 éves és idősebb lakosságot életkor, nem, iskolai végzettség és lakóhely szerint reprezentálja. A Nézőpont Intézet szintén szerdán juttatta el az MTI-hez a Heti Válasz számára készített májusi közvélemény-kutatását. Annak eredménye szerint a biztos szavazó pártválasztók körében - tehát a rejtőzködő és bizonytalan szavazók nélkül - a Fidesz 66, az MSZP 14, a Jobbik 7, az MDF 6, az SZDSZ pedig 4 százalékon áll.

A részvételi hajlandóságot és egyéb tényezőket is figyelembe véve az európai parlamenti választáson a mandátumok többségét, 13-14 mandátumot - a Nézőpont Intézet felmérése alapján - a Fidesz szerezné meg, az MSZP 5-6 helyet szerezhet, a Jobbik, az SZDSZ és az MDF pedig a bejutás körül egyensúlyoznak.