A KEH közleménye emlékeztetett arra: a két nagy parlamenti frakció nyilvánosan támogatásáról biztosította Baka Andrást - akinek a megválasztását az Országos Igazságszolgáltatási Tanács is támogatta -, a jelölt a hétfői szavazáson mégsem kapta meg a szükséges többséget.
   
"Ez megrendítette a parlament szavahihetőségét, és ezzel az államszervezet demokratikus működése sérült. Az államfő szerint csak a nyilatkozatokkal összhangban lévő szavazás képes orvosolni ezt a sérülést" - olvasható a közleményben. 
   
Az MSZP frakcióvezetője közölte: a párt frakciója üdvözli, hogy a köztársasági elnök ismét Baka Andrást jelölte főbírónak, és arra kéri a parlamenti frakciókat, tegyék lehetővé, hogy már június 22-én, hétfőn nyílt szavazással döntsön a parlament a jelöltről.
   
Mesterházy Attila közleményében úgy fogalmazott: az MSZP-frakció, ahogy ezen a héten, úgy jövő hétfőn is támogatni fogja Baka Andrást, de a parlamenten belül kialakult szégyenletes helyzet miatt továbbra is azt kéri a többi parlamenti frakciótól, hogy nyílt szavazással, gombnyomással döntsenek a jelöltről.

"Ettől az eljárástól, a házszabálytól való eltéréstől a múltban még nem idegenkedett sem a Fidesz, sem a KDNP frakciója, sőt, határozottan a házszabálytól való eltérés mellett érveltek a Gyurcsány Ferencről szóló szavazáskor mind 2004-ben, mind 2006-ban" - fogalmazott a közleményben.
   
Nyakó István, az MSZP szóvivője kedden Budapesten sajtótájékoztatón kijelentette, hogy a MSZP szerint a Fidesz akadályozta meg Baka András legfelsőbb bírósági elnökké történő megválasztását. Az MSZP országos elnökségének véleményét ismertetve közölte: az ellenzéki párt a kétharmados többség reményében a Fidesz érdekeit szolgáló főbírót akar megválasztatni a parlamentben, ezáltal is az uralma alá akarja hajtani az igazságszolgáltatást.
   
Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője azt mondta, hogy a Fidesz frakcióülésén újból meghallgatják Baka Andrást. A fideszes politikus Mesterházy Attila MSZP-frakcióvezető kedd délelőtti sajtótájékoztatójára utalva azt mondta: ha igaz, hogy a szocialisták egyeztettek a köztársasági elnökkel Baka András jelöléséről, akkor az igazságszolgáltatás elleni még durvább támadás, hogy hétfőn mégsem szavazták meg a jelöltet a parlamentben. Ennek oka valószínűleg az lehet, hogy megannyi szocialista politikus áll bíróság előtt, és azt gondolják, a bírói szervezet fejetlenségével, anarchiájával, vezetetlenségével lehet megúszni az ügyeket - tette hozzá.
   
Mesterházy Attila kedd délelőtt azt mondta: az MSZP a nyílt szavazásra vonatkozó kezdeményezésével akarta megelőzni azt, ami történt, mivel korábban olyan hírek láttak napvilágot, amelyek arra utaltak, hogy a Fidesz-frakció másképpen fog szavazni, mint ahogy bejelentette. Arra a kérdésre, honnan értesültek arról, hogy a Fidesz nemmel fog szavazni, Mesterházy elmondta: több sajtóorgánumban is megjelentek olyan hírek, amelyek azzal vádoltak Sólyom Lászlót, hogy alkut kötött a szocialista frakcióval. Hozzátette: ez irreális feltételezés, hiszen a szocialista frakció nemtetszését már korábban is az váltotta ki, hogy az államfő nem egyeztetett a jelöltről, és ehhez a gyakorlathoz Sólyom László továbbra is tartotta magát.
   
Halász Zsuzsa, a KDNP szóvivője közölte, hogy pártja tiszteletben tartja Sólyom László döntését, hiszen a köztársasági elnöknek joga van saját belátása szerint jelöltet állítani. Hangsúlyozta ugyanakkor: a KDNP számára elfogadhatatlan az MSZP javaslata, hogy személyi kérdésben nyílt szavazás legyen.
   
Hétfőn az Országgyűlés Baka Andrást annak ellenére nem választotta meg a Legfelsőbb Bíróság elnökének, hogy a két nagy frakció támogatásáról biztosította a jelöltet. Az eredménytelen titkos szavazás után a Fidesz és az MSZP egymást vádolta hazugsággal, a köztársasági elnök pedig kemény szavakkal kommentálta a szavazást, azt mondta: meg kell gondolni, mi értelme van újra jelölni főbírót egy ilyen parlamentnek. Úgy fogalmazott, hogy a parlament nagyon súlyos csapást mért a magyar igazságszolgáltatásra és a jogállamiságra is, és az eredménnyel a parlament szavahihetősége rendült meg.
   
Baka Andrást, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának korábbi magyar bíráját Sólyom László államfő először 2008 májusában jelölte erre a posztra, de a jelölt akkor sem kapta meg a megválasztásához szükséges kétharmados parlamenti támogatást.
   
Hétfőn 184-en voksoltak igennel és 108-an nemmel, és 54 érvénytelen szavazat volt, a kétharmadhoz viszont 257 képviselő támogatása kellett volna. (Tavaly májusban 170 igen és 191 nem mellett nem választották meg Baka Andrást.) Ezzel a szavazással együtt az elmúlt több mint egy év során az Országgyűlés már negyedik alkalommal nem tudott új főbírót választani.