„A mai napon a rendőrség az ország több településén a jogerősen megszüntetett Magyar Gárda Egyesület egyenruháiban, közterületen megjelenő személyekkel szemben foganatosított intézkedéseket, mivel ruházatuk másokban félelmet, megbotránkozást, valamint riadalmat keltett” – szó szerint ez áll abban a közleményben, amelyet a rendőrség nem sokkal azelőtt adott ki, hogy az Erzsébet téren feloszlatta a betiltott szervezet mellett demonstráló, egyébként szintén betiltott tüntetést.

Csakhogy a bíróság nem tiltotta meg a gárdista egyenruha viselését. „Ha valaki tiltott önkényuralmi jelképes pólót hord, a rendőrség eljárást kezdeményezhet ellene. De a volt gárdisták egyenruháját szabadon hordhatja bárki. Azon az alapon nem lehet senkit sem megfosztani a gyülekezési jogától, hogy milyen ruhát hord” – magyarázta a hvg.hu-nak Simon Éva, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) munkatársa.

Tiltakozók az Erzsébet téren. Nem a ruha teszi. © Bődey János

A Magyar Gárda hétfőn le is csapta a rendőrség magas labdáját, amikor szó szerint közzétette a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletének ruhára vonatkozó részét. Eszerint „a vélemény-nyilvánítás joga a bíróság álláspontja szerint magában foglalja az egyenruha használatának a jogát is, még akkor is, ha az adott szimbólum egy olyan rendszerhez kötődő, amelynek felidézése másokban visszatetszést, kellemetlen érzéseket kelt.”

De amilyen erősen ragaszkodnak az ítélethez egyenruhaügyben a gárdisták, annyira semmibe veszik magát az ítéletet. Ha nem így volna, a jelenlegi tartalommal már rég nem üzemelne a magyargarda.hu weblap, melyen a Magyar Gárda sajtóirodája konokul hirdeti: a szervezet tovább él.

„A törvény egyértelműen fogalmaz. Aki részt vesz egy bíróság által feloszlatott társadalmi szervezet vezetésében, bűncselekményt követ el. Ha bármilyen újonnan alakult szervezet összefüggést mutat a feloszlatott gárdával, akkor azt a bíróság nem jegyezheti be, illetve betilthatja” – mondta Simon Éva.

A szervezet vezetése akkor is bűncselekmény, ha a szervezet nem jogi személyként – azaz például bejegyzett egyesületként -, hanem természetes személyek közösségeiként (például baráti körként) próbálna tovább működni. Sőt, akkor is, ha sejtszerű csoportokból állna. „Egy adott eseménynél ebben az esetben is meg lehetne állapítani, kik vezetik ezeket a csoportokat, s ezeket a személyeket büntetőeljárás alá lehet vonni” – magyarázta a szakértő.

Mindez azonban korántsem jelenti azt, hogy a Magyar Gárda (egykori) tagjai állampolgárként elvesztették volna az alapjogaikat. "Jogszerűen a jövőben is felvonulhatnak majd, de a rendőrségnek minden ilyen esetben meg kell majd vizsgálnia, hogy ezeknek az eseményeknek mi a céljuk és a hatásuk” – fogalmazott.

Igaz, most szombaton a gyülekezési jogukat sem gyakorolhatták. A demonstráció bejelentését azzal az indokkal nem vette tudomásul (azaz tiltotta be) a rendőrség, hogy a helyszínt (Szabadság tér) egy korábban bejelentett kulturális rendezvény foglalta le. Ennek elvileg ellentmond, hogy a Magyar Gárda honlapjára feltett, június 21-én kelt rendőrségi jegyzőkönyvben még szó sem esik arról, hogy a Szabadság tér az adott időpontban "foglalt" volna. Márpedig ezt állította múlt csütörtökön kelt közleményében Rogán Antal, Belváros-Lipótváros polgármestere, s arra hivatkozott, hogy az önkormányzat kulturális - és gyerekprogramok céljára már a politikai demonstrálókat megelőzően lefoglalta a teret. 

Megpróbáltuk a rendőrségtől megtudni, hogy egészen pontosan mi volt a tiltás indoka, de a BRFK-n nem kívántak kérdéseinkre válaszolni.