Az intézmények októberben megkapják a 4,5 milliárd forintot, ezen felül decemberben - a jövő évi költségvetés terhére - többletforráshoz jutnak. Ám azt, hogy ez mekkora összeget jelent, egyelőre nem tudni - számolt be a tárgyalás után újságíróknak Varga Ferenc, a Magyar Kórházszövetség elnöke.
   
Továbbá a jelenlegi három havi finanszírozási csúszás két hónapra csökken, azaz a jövő év január közepéig egyhavi pénzt biztosítanak a kórházak részére, szintén a jövő évi büdzsé terhére. A kórházvezetők ezen kívül fenntartják azt, hogy ezekkel a kifizetésekkel a jövő évi előirányzat nem csökkenhet. "Ezekkel a kifizetésekkel nagy valószínűség szerint teljesülni fog a kórházak kérése" - fogalmazott Varga Ferenc.
   
Csiba Gábor, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kórház főigazgatója, a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke azt mondta, a megbeszélésen ezúttal először részt vevő Oszkó Péter pénzügyminiszter nem kételkedett a kért összeg szükségességében. A kifizetés technikájában azonban még meg kell állapodniuk az október 7-ei ismételt találkozón. Hozzátette: a megállapodás-tervezetben rögzítették azt is, hogy november 1-jétől visszaállítják a teljesítményvolumen-korlátot. A finanszírozott teljesítményben és az alapdíjban a következő tárgyalási fordulóig megállapodnak.
   
Golub Iván, az Uzsoki utcai kórház főigazgatója elmondta, azt szeretnék, ha a mostani 150 ezer forintos alapdíj nem csökkenne. Úgy vélte, a következő hónapok központi kifizetései "messze meghaladják" azt az összeget, amelyet a kórházak 25,5 milliárdban megjelöltek. Véleménye szerint ezzel az intézmények akut likviditási gondjai enyhülnek. Csiba Gábor közölte azt is, hogy a megállapodásig felfüggesztik a korábban meghirdetett akciósorozatukat, de a zöld zászlók a jövő heti megállapodásig maradnak.
   
Székely Tamás egészségügyi miniszter elmondta: mivel a jövő évi költségvetés még csak tervezet, egyelőre nem tudja megmondani, hol kell a módosításokat véghezvinni, hogy az ez évi kifizetések teljesüljenek. Székely az újságírók előtt "elszólta magát" a decemberi összegről. Úgy fogalmazott: "(...) miután likviditási problémákkal küzdenek az intézmények, erre találtuk ki a mostani 4,5 milliárd és a decemberi 6 milliárd forintos összeget". Miután az újságírók visszakérdeztek, hogy jól hallották-e a "decemberi 6 milliárdot", Székely Tamás azt mondta, "nem mondtam semmi ilyet, a decemberben kifizetendő összegről a jövő heti következő találkozókig kell megegyezni".

Az egészségügyi miniszter épp tegnap jelentette be, hogy szeptember 29-én elkezdődhet a felnőttek H1N1 vírus elleni beoltása, s azt is, hogy másfél hét múlva magát is beoltatja majd. Az új vírus elleni intézkedésekkel párhuzamosan folynak az egyezetések a kórházakkal és egészségügyi intézményekkel is. Ez sem lesz kisebb feladat, mint egy mostanában gyakorta vizionált járvány elkerülése. A szaktárca ugyanis csak 4,5 milliárd forintot kínál az évből még hátralévő három hónapra intézmények finanszírozására az általuk kért 25,5 milliárddal szemben.

A mai találkozón részt vevő Oszkó Péter pénzügyminiszter korábban úgy nyilatkozott: "miközben a közintézmények tudomásul vették, hogy a válság idején nem költhetnek többet a tervezettnél, addig a magyar egészségügy több pénzt kíván elkölteni, mint a gazdasági krízist megelőzően". A pénzügyminiszter azt is mondta, hogy a jelenlegi finanszírozási rendszer arra ösztönzi a kórházakat, "hogy minél több ellátást mutassanak ki (...), és nem alakult ki az az együttműködési légkör, amelyben együtt beszéljük meg, hogyan lehet a rendelkezésre álló forrásokból gazdálkodni". A megegyezést egy másik, korábbi kijelentése sem sejteti: „mivel az egészségügy a tervezettnél eddig többet költött, költségvetési előirányzata csaknem elfogyott, ezért az év hátralévő részében sokkal kevesebből kell gazdálkodnia”.

© Müller Judit

Nem egészen egy héttel ezelőtt, szeptember 24-én az eredménytelen tárgyalások miatt az intézmények többsége úgy döntött: zöld zászlót tűz ki, s az ott dolgozók zöld szalagot viselnek. A pénzhiány miatti tiltakozás több csatornán is zajlik, és vannak tervek arra az esetre is, ha a tárgyalások zsákutcába futnának: tájékoztató transzparenseket állítanának fel az intézményekben, később nem írnák alá az új finanszírozási szerződést. Ha ekkor sem érnek el eredményt, éhségsztrájkba kezdenek, majd végső esetben korlátoznák egészségügyi szolgáltatásaikat.

A kórházvezetők már arról is megállapodtak, hogy munkacsoportot hoznak létre, amelynek az lesz a feladata, hogy meghatározza azokat a betegségcsoportokat, amelyeket akkor is el kell látni, ha a tárgyalások zátonyra futnak és a betegellátás korlátozására kényszerülnek az intézmények. Prioritást élvez majd a sürgősségi, a traumatológiai, a gyermek- és az onkológiai ellátás – egyelőre ennyit lehet tudni. A kórházvezetők többször és több fórumon is úgy nyilatkoztak, hogy amennyiben nem kapják meg a kért pénzt, csökkenteni kénytelenek a beavatkozások számát, ami a várólisták felduzzadásához vezet majd. Az intézmények beszállítói is lépéseket kértek a szaktárcától, míg a Magyar Rektori Konferencia „mélységes aggodalmának” adott hangot közleményében. Az intézményigazgatók többsége „súlyosnak”, „katasztrofálisnak” nevezte a helyzetet, amely a pénzhiány miatt kialakulhat.

Ami egyelőre biztos, október 1-jén nem áll át az intézmények bázisfinanszírozására (ez az, amikor az intézmények fix összeget kapnak) a szaktárca.