Budai Gyula, a Magosz szövetségi igazgatója kedden olyan bizonyítékokat adott át az ügyészségnek, amelyekből szerinte kiderül, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) volt vezérigazgatója és a sukorói kaszinó-beruházásra vonatkozó szerződés aláírója, Tátrai Miklós, valamint az aláírást javasló Benedek Fülöp vezérigazgató-helyettes már a sukorói telekcsere-szerződés megkötésekor tudták, hogy szabályokat szegnek meg. A Központi Nyomozó Főügyészség vezetője - a kirendelt igazságügyi szakértő véleménye alapján - október 1-jén jelentette be, hogy valós értéküknél csaknem 600 millió forinttal drágábban szerepelnek a pilisi és albertirsai földterületek a sukorói ingatlancsere-szerződésben.

Budai szerint egy Oszkó Péternek írt belső, október 5-én keltezett pénzügyminisztériumi levélből kiderül, a tárcavezetőnek azt javasolták a minisztériumban, hogy azonnali hatállyal álljanak el a szerződéstől, másodlagos megoldásként pedig azt vázolták, hogy semmisség miatt támadják meg a szerződést. Ebben a feljegyzésben az is szerepelt - folytatta a magoszos szövetségi igazgató -, hogy az izraeli befektető pilisi és albertirsai területein APEH-végrehajtási jog van, vagyis köztartozása van a befektetőnek, ennek alapján pedig a vagyonkezelő elállhat a szerződéstől. Ezt a feljegyzést még azelőtt írták alá, hogy Oszkó Péter azt mondta az újságíróknak: 30 napot adott az MNV-nek, hogy egyeztessen a befektetővel. Azaz a pénzügyminiszternek tudomása volt arról, hogy köztartozás van a pilisi és albertirsai ingatlanokon, vélekedett Budai Gyula.

Arra a kérdésre, hogy az ügyészségnek átadott iratok mit tartalmaznak, a politikus kifejtette, a koncessziós szerződést, a Pénzügyminisztérium titkos belső levelezését az izraeli befektetővel, az MNV belső utasításait, amelyek alapján nem köthettek volna csereszerződést. Ezek mellett átadott még tanácsi döntéseket, amelyek alapján "egyértelműen bebizonyítható, hogy mind Tátrai Miklós, mind Benedek Fülöp szándékosan szegte meg azokat az előírásokat, amelyeket a jogszabály, illetve a belső utasítások előírnak számukra".

Itt épült volna a kaszinóváros © Stiller Ákos

A King's City névre hallgató beruházásra egy amerikai, izraeli, német és magyar üzletemberekből álló befektetőcsoport készül. Eredetileg 2013 közepére 275 milliárd forintos költséggel gigantikus idegenforgalmi komplexumot szerettek volna létrehozni a Velencei-tó északi partján. A 70 hektáros területen szállodák és éttermek épültek volna, valamint élményfürdő, golfpálya, kaszinó, továbbá egy szórakoztatóközpont. A Sukoróhoz közeli, korábban állami tulajdonban lévő üres területhez az egyik befektető, Joav Blum úgy jutott hozzá, hogy felajánlotta a magyar államnak cserébe a Pest megyében található,  183 hektárnyi  pilisi és albertirsai gyümölcsöseit.

Az MNV a múlt héten jelentette be, hogy tárgyalásokat kezd a sukorói ingatlanokról szóló csereszerződést aláíró befektetővel „az eredeti állapot helyreállításáról”. Az állami vagyon fölött tulajdonjogokat gyakorló Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács (NVT) a csereszerződés megszüntetésével kapcsolatos jogi lehetőségeket latolgatja. Egyhangú döntéssel felkérte fel az MNV Zrt. vezérigazgatóját, Kamarás Miklóst, hogy kezdjen tárgyalásokat Joav Blummal az eredeti állapot helyreállításáról, és a megállapodást november 9-ig kösse meg. A Pénzügyminisztérium korábban azt közölte, hogy ha a sukorói csereügyletben az eredeti állapot helyreállításáról 30 napon belül nem állapodnak meg, akkor az MNV Zrt.-nek jogi lépéseket kell tennie a csereszerződés érvénytelenítésére.

A Pénzügyminisztérium október 9-én közölte, hogy miután a KC Bidding Kft. megnyerte az I. kategóriájú játékkaszinó üzemeltetésére kiírt pályázatot, a társasággal létrejött a koncessziós megállapodás. A pénzügyminiszter a koncessziós pályázatot idén februárban írta ki, az eredményhirdetés augusztus 14-én történt. A frissen aláírt koncessziós szerződésben, a pályázati kiírás alapján, a kaszinó helyszíneként a Közép-Dunántúli Régió szerepel. A dokumentum szerint a befektetőcsoportnak a régión belül Veszprém, Fejér, vagy Komárom-Esztergom megyékben van lehetősége a kaszinóprojekt megvalósítására, a szerződés tehát nem rendelkezik a beruházás pontos helyszínéről. A pályázati kiírás szerint a kaszinó működtetésére szóló koncesszió húsz évre szól, a díj legkisebb összege évente legalább kilencszáz millió forint. Az első kategóriába tartozó kaszinóban legalább másfél ezer játékautomatának és legkevesebb száz játékasztalnak kell lennie.