A volt főigazgató azt közölte: „...badarság azt számon kérni, hogy a rendőrség és a titkosszolgálat miért nem hozott létre közös nyomozócsoportot a romagyilkosságok felderítésére”. A tábornok ezt azzal indokolta, hogy a törvények alapján a titkosszolgálatok nem vehetnek részt köztörvényes bűncselekmények nyomozásában. Megjegyezte: az NBH és a rendőrség vezetői, illetve a szakminiszterek a szélsőségesek kapcsán heti rendszerességgel tárgyaltak, és tájékoztatták egymást a felmerült információkról, amiről a parlamenti szakbizottságnak is pontos képe van.

A tábornok közlése szerint azért hagyta abba a Hajdú-Bihar megyei NBH-kirendeltség a később a romagyilkosságokban gyanúsítottá vált férfi megfigyelését, mert a több éven át tartó ellenőrzés nem hozott értékelhető eredményt, ezért a bíró nem hosszabbította volna meg a lehallgatás engedélyezését. Büntetőjogilag értékelhető utalások nem is hallhatók a beszélgetésekről készült felvételeken. Laborc szerint ettől függetlenül elképzelhető, hogy hibázott a megyei kirendeltség vezetője.

Laborc Sándor kétségbe vonta, hogy az NBH átszervezése javítaná a szervezet hatékonyságát. A Népszavának nyilatkozva furcsállotta azt, hogy „Demeter Ervin, a nemzetbiztonsági bizottság fideszes tagja maga mellé vette szakértőnek az általa 2006-ban többször is alkalmatlannak, törvénysértőnek és inkompetensnek nevezett NBH egyik, időközben menesztett felső vezetőjét”.