Nem spóroltak a kiosztandó díjak jelzőivel a hagyományteremtő céllal megszervezett első Nemzeti Regatta ötletgazdái: a győztesek a „Nemzet Vitorlása”, a „Nemzet Kormányosa” vagy éppen a „Nemzet Hajósa” címet nyerhetik el. A legeredményesebb Balaton-térségi önkormányzat pedig az „Aranybika” titulussal büszkélkedhet a jövőben. Honlapja szerint a verseny „a magyar önkormányzatok vezetői és munkatársai részére egy kötetlen találkozásra, egy kellemes hétvége eltöltésére”, illetve csapatépítésre, a helyhatóságok kiemelt partnereinek vendéglátására is remek alkalom lehet.

„Az amatőr versenyből kinőtt, több mint hétszáz hajót megmozgató Balaton Regatta szakmaspecifikus versenyei, mint a Bankár, az Ügyvéd vagy az Építők Kupa, adták az ötletet, hogy a településeket is meg lehetne mozgatni” – mondta a HVG-nek Palkó Zsolt, az e regattát is szervező Explorer Kft. tulajdonos-ügyvezetője. Mivel az új vitorlásverseny meglehetősen hasonlít a szintén önkormányzatok részvételével rendezett Nemzeti Vágtára, megkeresték az utóbbit szervező Geszti Pétert, aki nem emelt kifogást az ötlet újrahasznosítása ellen.

Csakhogy a lovas rendezvénnyel ellentétben a regattára nem tülekednek az önkormányzatok, Palkó hétfőn hat biztosnak látszó indulóról – köztük Siófok, Keszthely, Balatonfüred és Balatonalmádi önkormányzatáról – tudott beszámolni. Bóka István, Balatonfüred polgármestere ugyanakkor a HVG-nek azt mondta, még nem döntötték el, neveznek-e. A balatonszemesi Takács József pedig azt állította, hogy őket meg sem keresték. Ami annál is érdekesebb, mert a hajók Balatonszemesről indulnak, és oda érkeznek. Amikor azonban értesült a kirívóan magas, 250 ezer forintos nevezési díjról – amit körülbelül ugyanekkora összegű hajóbérlési költséggel, illetve egy-egy rutinos kormányos felfogadásának összegével is meg kell toldani –, határozottan állította, hogy távol maradnak. „Csökkentek a turizmusból származó bevételek, az önkormányzat a tavalyinál körülbelül 25 százalékkal kevesebb adót tud beszedni” – indokolta Takács, miért nem vesznek részt a drága mulatságon. „Ha csak öt-hat hajó lesz, az sem probléma, a Balaton Regatta is csak öt hajóval indult öt éve” – mondja a visszafogott részvételi hajlandóságról szóló felvetésre Palkó. A fokozatos építkezésben reménykedik Horváth Gyula is, a regattához a balatonszemesi kikötőjét, valamint a verseny lebonyolításához szükséges személyzetet is biztosító – 22 balatoni önkormányzat tulajdonában álló – Balatoni Hajózási Zrt. (BH) vezérigazgatója.

A Balatoni Fejlesztési Tanács (BFT) ugyanakkor a maximális, ötmillió forintos támogatásra találta méltónak a Nemzeti Regattát – csakúgy, mint Európa legrégebbi, leghosszabb és leglátogatottabb versenyét, a 41. Kékszalagot. A többi vitorlásverseny – köztük egy kategóriában Európa-, kettőben pedig világbajnoki – nem is pályázott, mivel úgy tudták, a vitorlázás már szóba sem jöhet. Suchman Tamás BFT-elnök cáfolta, hogy a többi vitorlásversenyt diszkriminálta volna a tanács. „Az ötmillió forintos támogatási határérték miatt a kisebb költségű rendezvények szervezői érdeklődtek jobban a pályázat iránt, a nagyobb költségvetésű programoknál a relatíve kis összeg kevésbé vonzó” – mondta a HVG-nek Suchman, hozzátéve, a BFT-nél rendezvényekre pályázók 98 százaléka nyert. A Nemzeti Regatta szervezőinek ugyanakkor nem csak az volt a szerencséjük, hogy a Kékszalagon kívül nem akadt más vitorlás vetélytársuk a pályázati pénzekre, hanem az is, hogy az ötlet nagyszerűségéről akár személyes hangvételben is meg lehetett győzni a döntéshozókhoz közel állókat. A BFT pályázatát koordináló Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. projektmenedzsere ugyanis Horváthné Labát Márta, a BH Zrt. vezérigazgatójának felesége.