Legalább 130 járművet nem tudtak eddig üzembe állítani, és az is kérdéses, hogy a pihenőidők változása miatt a napközbeni menetrendet mennyire tudják majd tartani - mondta Nemes Gábor a sztrájkbizottság szóvivője, hozzátéve: az úgynevezett kocsikiadás lassulása miatt már most sem tartható a menetrend. 

Nemes szerint a munka törvénykönyve számos ponton eltér az eddigi kollektív szerződéstől, így a járművek üzembe állítása sem megy olyan gördülékenyen, ez okozza a problémát. További gondot okoz, hogy a munkavállalóknak nincs munkaszerződésük, ami törvénytelen. Emiatt az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőségnél (OMMF) is panaszt tettek.

Nemes Gábor szerint minden nap ez várható, és keddtől valószínűleg még erősebben jelentkezik majd a probléma. Bár a BKV már január elsejétől a munka törvénykönyve szerint működik, az ünnepek után még pár napig ritkább menetrend szerint közlekedtek a járatok.

Az MTI hétfő reggel más forrásból úgy értesült: a viszonylatok 10-15 százalékán egyetlen jármű sem közlekedik, és voltak olyan buszgarázsok, ahol a buszok 80 százalékát nem tudták kiadni. A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) közlése szerint hétfő reggel egyes garázsokból a buszok fele sem állt forgalomba, számos vonalon (27, 112, 136E, 203, 233E, 272) el sem indult reggel a közlekedés vagy a 7-8 perc helyett több mint egy órát kellett várni a járatokra.

Rendkívüli vizsgálat

"A BKV reggel óta értetlenül áll a kialakult jármű meghibásodások előtt, ezért a menedzsment azonnali vizsgálatot rendelt el" - közölte a közlekedési társaság hétfő este. A közlemény szerint a Kelenföldi buszgarázsban folytatott vizsgálat során bebizonyosodott, hogy például míg korábban a reggeli meghibásodások száma napi 8-10 volt, hétfőn 172 hibát észleltek. A korábbi napi átlagos meghibásodások között általában két elektromos hiba fordult elő, melyek száma hétfőn 66-ra ugrott.

A cég közben óránként frissülő internetes tájékoztatást ígér. Az információk a http://www.bkv.hu/forgalmihelyzet oldalon olvashatók. A BKV egyben elnézést kér az utasoktól a kényelmetlenségekért, és türelmüket kéri a megszokott forgalmi rend helyreállításáig - olvasható a közlekedési vállalat egy másik közleményében.

A BKV és a szakszervezetek december 22-én jelentették be: nem tudtak megállapodni az év végén lejáró kollektív szerződés szövegéről, ezért 2010. január 1-jétől a BKV a munka törvénykönyve szerint működik. Emiatt a szakszervezeti vezetők szerint olyan változás áll be a BKV-nál, amit már az utasok is érezni fognak: borulhat a teljes menetrend is.

Nemes újabb nyilatkozata

Nemes Gábor később újabb nyilatkozatot adott hétfő délután az MTI-nek, ebben már így fogalmazott: "Megszűnt a lojalitás a BKV dolgozóiban a cég iránt, ezért hétfő reggel több száz busz nem ment ki a garázsból." Az alkalmazottak kollektív szerződés hiányában a munka törvénykönyve (mt) szerint dolgoztak, és annak minden egyes pontjához, előírásához szigorúan ragaszkodtak - mondta Nemes, hozzátéve: a dolgozók ezzel azt demonstrálták, hogyan működik a BKV az munka törvénykönyve szerint.

A BKV-sok béremelkedése

2009-hez képest 2010-ben az átlag BKV-dolgozók nettó keresete közel 13 százalékkal nő. Erről a Városháza által a hvg.hu-hoz eljuttatott dokumentum tanúskodik.

Nemes szerint szigorú előírások vonatkoznak arra, hogy egy buszt hogyan és milyen feltételekkel lehet forgalomba adni. Ha a 65 pontos lista áttekintésekor valamilyen problémát találtak, akkor - annak ellenére, hogy a sofőrök időben jelentkeztek és igényeltek buszt a diszpécsernél - a járműveket nem engedték forgalomba, hanem átvizsgálásra küldték azokat.

A Városháza nem szól bele, de reméli, nem lesz sztrájk

A szakszervezetek és a menedzsment tárgyalásába nem akar beavatkozni a Városháza - mondta a hvg.hu-nak Nyáry Krisztián, a Főpolgármesteri Hivatal kommunikációs igazgatója. Korábban sem kommentálták a tárgyalásokat, és most is így tesznek, ugyanakkor azt remélik, mint korábban, hogy a szakszervezetek nem az utasok megbüntetésevel kívánják elérni a céljaikat - jegyezte meg Nyáry.

Tizenkét szakszervezettel megállapodott már a BKV menedzsmentje, abban bíznak tehát Nyáryék, hogy a nagyobb szakszervezetek is el fogják fogadni azt, ami nem csak a BKV, hanem a főváros és az ország gazdasági helyzetéből fakad.

A kommunikációs igazgató elmondta ugyanis: 2003 és 2008 között átlagosan évi 9 százalékkal nőttek a személyi jellegű jutattások a BKV-nál. Ez messze az országos átlag fölötti érték. A társaság amennyire a lehetőségei megengedték, a legmagasabb emeléseket hajtotta végre. Erre a mostani gazdasági helyzetben azonban nincs lehetőség Nyáry szerint. A munkahelyek megtartása is fontos eredmény ilyenkor - mondta. Ugyanakkor az szja-változások miatt több pénzt visznek haza 2010-ben a BKV dolgozói - tette hozzá a kommunikációs igazgató, aki bízik benne, hogy sztrájkra végül nem kerül majd sor.

Hétfőn sem született megállapodás

A hétfői tárgyaláson sem született megállapodás a BKV vezetősége és a szakszervezetek között a kollektív szerződésről (ksz), illetve a január 12-étől esedékes, határozatlan idejű sztrájk esetén nyújtandó elégséges szolgáltatás mértékéről - közölte Nemes Gábor, a sztrájkbizottság szóvivője a hétfői tárgyalások után. Bár a BKV tett egy ajánlatot és erre válaszul a szakszervezetek is tettek egy kompromisszumos javaslatot, egyezségre nem sikerült jutni, így nincs előrelépés az ügyben - mondta a szóvivő. A január 12-ére meghirdetett, határozatlan idejű sztrájk idején nyújtandó elégséges szolgáltatásról is egyeztettek a BKV-val, Nemes Gábor közlése szerint erről sem tudtak megállapodni. A BKV csúcsidőben 90 százalékos, csúcsidőn kívül 50 százalékos szolgáltatást szeretne nyújtani. Az érdekképviseletek a buszközlekedést illetően azt ajánlották fel, hogy csak az alvállalkozók által működtetett mintegy 130 busz közlekedjen, a metró-, a HÉV- és a trolibusz-közlekedésben azonban nem lenne fennakadás a sztrájk miatt. A ksz-ről, illetve az elégséges szolgáltatás mértékéről a tárgyalások szerdán folytatódnak. Bár a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége december 29-én megállapodott a BKV-val egy ideiglenes kollektív szerződésről, azt a szakszervezetek 65 százaléka nem írta alá, emiatt ez nem lépett életbe.