A kormányfő a Politikatörténeti Alapítvány közéleti vitasorozatának szerdai rendezvényén Budapesten úgy fogalmazott: a növekedés beindításához szükséges további intézkedésekhez egy év alatt már sem elegendő ideje, sem politikai mandátuma, sem elegendő gazdasági, pénzügyi mozgástere, szervezeti, személyi háttere nem volt az általa vezetett kormánynak. 

A miniszterelnök a Válságban és válság után című előadásában kiemelte: reméli, hogy az új kormánynak kellő bölcsessége lesz ahhoz, hogy ne térjen le a józan ész útjáról, és az ország érdekeit szolgáló szerkezeti reformokat lép meg. Bajnai Gordon úgy vélekedett, hogy a feladat legfájdalmasabb, legsokkolóbb részét kormánya elvégezte, reformokra igen, de olyan fájdalmas kiigazításra, amely Európa több országára vár, nem lesz már szükség Magyarországon. Hangsúlyozta: kormánya egy éve három dologra vállalkozott, e szerint a céljuk az volt, hogy visszafordítsák az országot a szakadék széléről, elindítsák a növekedés felé vezető pályán, illetve hogy az elkerülhetetlen fájdalmat az elviselhetőségen belül tartsák a magyar társadalom számára.

Az első célt, a stabilizációt Magyarország elérte - közölte Bajnai Gordon, hozzátéve: a számok, azaz a forintárfolyam, a jegybanki alapkamat, a kamatfelár, magukért beszélnek. Felidézte, hogy ennek érdekében Európa legnagyobb, 1200 milliárd forintos költségvetési korrekcióját kellett végrehajtani. De - fűzte hozzá - ennek keretében tartós kiigazítást jelentő strukturális változtatásokról is döntöttek. 

A kormány második céljával kapcsolatban a miniszterelnök úgy fogalmazott: megpróbálták a növekedés alapjait lerakni, hogy Magyarország "kinőhessen" az adósságcsapdából, és felnőhessen Európához, de a következő években sokkal több reformlépésre lesz szükség. A szerkezeti reformok között szólt a nyugdíjreformról, a szociális rendszert érintő változásokról és az adólépésekről. 

A nyugdíjak kapcsán leszögezte: a rendszer a következő 30-40 évre fenntarthatóvá vált, de ez nem azt jelenti, hogy nem kellene új rendszert kitalálni, erre most lesz idő. A szociális rendszerről úgy vélekedett: nem teljes reformot csináltak, e területen még számos lépésre lesz szükség; amit tettek, az a "pénzmegtakarítás" mellett a munkára való ösztönzést szolgálta. Az adórendszer átalakításának célja az volt, hogy a munkát állítsuk a társadalmi megbecsülés központjába - mondta a miniszterelnök. Mint mondta, minden, a kormány által szorgalmazott változásnak a célja az volt, hogy a foglalkoztatás strukturálisan átalakuljon. 

A kormányfő a harmadik cél, a fájdalmas kevésbé elviselhetetlenné tételét szolgáló intézkedések között kiemelte a munkahelybővítésről, a lakhatás támogatásáról, a közbiztonság erősítéséről, a legelesettebbek védelméről és szélsőségek elleni fellépésről szóló lépéseket. Bajnai Gordon úgy vélekedett: a magyar társadalom "válságállónak" bizonyult, képes volt ezt az egy évet komolyabb sztrájk, tűntetés nélkül végigcsinálni. 

Kérdésre válaszolva Bajnai Gordon azt mondta: ma csodaváró hangulat van a társadalomban. A csodavárás és a reményvesztettség helyett azonban az egyetlen sikeres mód, hogy kijöjjön az ország a válságból, a szívós, tartós, fegyelmezett munka, amit utólag hívnak majd "gazdasági csodának" - fejtette ki.  Szerinte májustól politikai mandátummal jóval több cselekvési tér nyílik meg az új kormány előtt, de - fűzte hozzá - senki ne higgye, hogy annak a kabinetnek alapvetően más a mozgástere lesz a jelenleginél.