Látszatra egységes, valójában megosztott az ország
A Fidesz-KDNP minden megyei és a fővárosi listán is egyértelmű győzelmet aratott a 2010-es országgyűlési választások első fordulójában. Az adatok részletesebb elemzése azonban komoly megosztottságot tár fel. A keleti megyékben a Jobbik, a nyugati országrészben az MSZP szerepelt jobban, de a „nyugat” határa nem követi pontosan a megyehatárokat, és egy kicsit keletebbre, nagyjából a Duna-Tisza-közének közepén húzódik.
Ha a területi listákat nézzük, a Fidesz mindegyik megyében egyértelmű győzelmet aratott. Ám a második helyen szereplő pártokat tekintve furcsa kép bontakozik ki. A második legnagyobb párt ugyanis az ország keleti felében – Csongrádot leszámítva – a Jobbik lett minden területi listán. Ezzel szemben a nyugati megyékben – Zalától eltekintve – az MSZP bizonyult a második legerősebbnek.
Zala és Csongrád tehát kivételek, amelyek szinte erősítik a szabályt. A központi régió egyértelműen MSZP-sebb, mint jobbikos. Budapesten érte el ugyanis a legjobb eredményt területi listán az MSZP – 25,44 százalékot –, ami majdnem 15 százalékponttal nagyobb, mint a Jobbiké (10,80 százalék). Pest megye is a központi régió részeként inkább szocialista, bár itt kisebb a különbség a Jobbikhoz képest (1 százalékponttal kaptak többet Lendvai Ildikóék, mint Vona Gáborék).
| Második helyen: MSZP-s és jobbikos megyék |
Azok a megyék, ahol a Fidesz után a Jobbik következett, megelőzve az MSZP-t a területi listán: Zala (az egyetlen dunántúli megye), Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén (a teljes észak-magyarországi régió) Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok (az egész észak-alföldi régió), Békés és Bács-Kiskun. Ahol az MSZP lett a második: Budapest és Pest megye (a teljes központi régió), Komárom-Esztergom, Fejér és Veszprém megye (a teljes közép-dunántúli régió), Baranya, Somogy, Tolna (az egész dél-dunántúli régió), Győr-Moson-Sopron és Vas megye. |
Mindezek után a szakértők egy része az ország kelet-nyugati kettéosztottságát emlegették, méghozzá „Pannónia” (az inkább MSZP-s Dunántúl) és a jobbikos „Hunnia” (az ország keleti fele) megosztottságára utalva – Lengyel László nyomán. Valójában azonban a megosztottság nem a Dunától keletre és nyugatra érzékelhető: egy másik szempont, nevezetesen az első fordulóban eldőlt 119 egyéni választókerület alapján inkább egy kicsit keletebbre húzódik. Kissé leegyszerűsítve a Salgótarján-Hatvan-Jászberény-Szolnok-Szeged vonaltól, másképpen a Zagyvától és a Tiszától nyugatra egyértelmű a Fidesz fölény, mivel e hatalmas terület egyéni választókerületeinek többségében már az első fordulóban ez a párt kapta meg az abszolút többséget.
Modernizációs határ?
| A Tisza környékén gyenge volt a Fidesz |
A Tisza-mente egyébként az a térség, ahol viszonylag nehezen győzött a Fidesz, itt van talán a legtöbb választókerület (Budapest pesti oldalát leszámítva), ahol nem dőlt el az első fordulóban a választás. Budapesten a délkeleti városrészben nem volt bombabiztos a Fidesz-fölény, illetve Angyalföldön van egy választókerület, ahol az országban kivételes módon MSZP-s – Tóth József XIII. kerületi polgármester – áll az első forduló után az élen. |
Mindebből látszik, hogy nem Dunántúl és Kelet-Magyarország megosztottságról van szó, hanem nagyjából egy modernizációs határról is szó lehet, amely keletebbre húzódik. A „Nyugat” ugyanis ennél ugyanis a Dunántúlnál nagyobb területet foglal Magyarországon magába: a Dunántúlon kívül a Duna-mente is idetartozik, vagyis a Duna-Tisza-közének nyugati fele is.
Ez Pest, Bács-Kiskun és Nógrád megye urbanizáltabb, illetve nyugatibb térségeit jelenti. Ezekben a szavazókerületekben ugyanis többnyire a Fideszt az MSZP követi az egyéni választókerületekben. Ettől keletre pedig valóban a jobbikosok előretörése észlelhető. Ezt a nyugat-keleti megosztottságot a megyei listák eredményei kissé összemossák, ebből adódik a „durva” kép a Dunántúl és Kelet-Magyarország szembeállításáról.
Belső határ a Duna-Tisza-közén
Bács-Kiskun megyében Kecskeméten, Kiskunfélegyházán, Kalocsán és Baján, tehát a nagyobb városokban az MSZP megelőzi a Jobbikot, miközben a Jobbik inkább a megye keletibb felén és az autópályák által mindeddig messze elkerült térségekben tört előre a második helyre. Példa erre Tiszakécske, Kunszentmiklós, Kiskőrös, Kiskunhalas és Bácsalmás választókerülete.
Pest megyében is látszik a megosztottság: a megye fejlettebb, Budapest környéki és központibb, agglomerációs részein (Érden, Szentendrén, Dunakeszin, Pilisvörösváron, Szigetszentmiklóson, Gödöllőn, Monoron és Vácon) az MSZP áll jobban. Ezzel szemben a „külső” részeken, vagyis északon (a szobi választókerületben), keleten (az aszódi és a nagykátai kerületben) és délen (a ráckevei, a nagykőrösi, a ceglédi és a dabasi kerületben) viszont a Jobbik jött be a második helyre.
Míg a Duna-Tisza-közén sokszor az dönt az MSZP-s vagy jobbikos második helyről, hogy városias vagy falusias körzetről van szó, addig Szabolcs-Szatmár-Beregben a városokban is sokszor megelőzik a jobbikosok a szocialistákat. Így például Mátészalkán, Kisvárdán, Vásárosnaményban, Tiszavasváriban és a Nyírbátorban is a Jobbik jelöltje végzett előbb. Nyírbátorban éppen Veres János volt pénzügyminiszter lett harmadik szocialistaként.
Az LMP és a parlamentbe be sem jutott MDF az MSZP-hez hasonlóan a fővárosban érték el a legjobb eredményeiket: az LMP 12,77 százalékot, az MDF 4,7 százalékot. Erősek voltak (önmagukhoz képest) Komárom-Esztergom megyében is (8,37 százalékos LMP, 3,17 százalékos MDF). Az MDF néhány megyében listát sem tudott állítani, de mindkét párt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében szerepelt a legrosszabbul. Az LMP itt csak 2,85 százalékig jutott, az MDF még addig sem: 1,81 százalékot ért el.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Még negyvennyolc mandátum kell a Fidesz-kétharmadhoz
A 2010-es parlameti választások első fordulójában 119 egyéni mandátum sorsa dőlt el, mindet a Fidesz söpörte be. 57 kerületben lesz második forduló a jelek szerint, kettő kivételével mindenhol a Fidesz-KDNP jelöltje vezet. Ha 48-at megnyer a Fidesz, kétharmados többséget szerez a törvényhozásban.
Hajnali negyed kettőre fejeződött be a választás a XI. kerületben
Hétfő hajnali negyed kettőkor adhatta le utolsóként szavazatát az a választópolgár, aki hét órát várt arra, hogy igazolással a lakóhelyétől távol élhessen választójogával a főváros XI. kerületének 19-es számú választókörében; az országban utolsóként szavazó fiatalembert a választókerület egyéni képviselői mandátumát az első fordulóban elnyerő Fidesz-KDNP közös jelöltje, Rétvári Bence egy üveg pezsgővel személyesen köszöntötte.
Schiffer: a politika szólhat a XXI. század Magyarországáról
Az LMP tagjai megmutatták, hogy a politika szólhat a XXI. század Magyarországáról, és tisztességgel végig lehet csinálni egy kampányt - mondta Schiffer András, miután a Lehet Más a Politika (LMP) vezetői csatlakoztak a párt egy dugig tömött belvárosi szórakozóhelyen ünneplő aktivistáihoz.
Éjfélkor még 180-an álltak sorban a XI. kerületben
Vasárnap éjfélkor még 180 ember várakozott arra, hogy leadhassa szavazatát a főváros XI. kerületének 19-es számú választókörében annak ellenére, hogy mindegyikül tudta, a választókörzetben már eldőlt az eredmény, a Fidesz-KDNP közös jelöltje, Rétvári Bence az első fordulóban elnyerte a mandátumot a nem hivatalos végeredmény szerint – jelentette az MTI tudósítója a helyszínről.
Mesterházy: a második forduló tétje az erős kontroll
Mesterházy Attila, a szocialista párt miniszterelnök-jelöltje köszönetet mondott minden állampolgárnak, aki szavazott és véleményt mondott az ország jövőjéről.
Pozitív üzenet a piacoknak a stabil kormány
Piaci elemzők szerint a várakozásoknak megfelelő választási eredmény és az, hogy abból stabil kormányzásra lehet számítani, pozitív üzenet a pénzpiacok számára, azonban a magyarországi pénzügyi folyamatokra - így a forint árfolyamára is - a belpolitikai eseményeknél nagyobb hatással lehet, hogy megoldódni látszik a görög adósságválság - vélekedtek az előzetes választási eredményekről az MTI által megkérdezett piaci elemzők.
NYT: a Jobbik csorbát ejthet Magyarország hírnevén
A Jobbik jelentős választási előretörése miatt sérülhet Magyarország nemzetközi hírneve - kommentálta a magyarországi választások első fordulóját a The New York Times.
Közel a kétharmadhoz a Fidesz
Történelmi siker a Fidesz választási győzelme, a magyar pártrendszerben pedig tektonikus változások indultak el G. Fodor Gábor, a Századvég Alapítvány kutatási igazgatója szerint. Szomszéd Orsolya, a Nézőpont Intézet elemzője is úgy véli, hogy a Fidesz megszerezheti a kétharmados többséget, ehhez 52 mandátumra van még szüksége.
