"Bár az egyes programok lehetnek pozitív hatásúak, illetve kiterjedt intézményi struktúra, nagy mennyiségű anyagi források állnak rendelkezésre a program által meghatározott feladatok végrehajtására; a problémák kezeléséhez szükséges megfelelő társadalmi, politikai háttér, stratégia, koncepció, átlátható támogatási rendszer hiányában" a program hatékonysága és eredményessége nem biztosított - áll az alapítvány honlapján közzétett dokumentumban. 

Mint olvasható, a kormány számos intézkedést tett a program keretében a romák forrásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférésének megteremtése, a cigány tanulók iskolai sikeressége, a munkaerő-piaci integráció, valamint a lakhatási szegregáció csökkentése érdekében. 

A bevezetett kormányzati programok célcsoportjai azonban többnyire nem kifejezetten a romák, hanem a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok; az intézkedések hatékonysága a romák integrációja, körülményeik javítása szempontjából a szükséges adatok hiányában nem megfelelően ítélhető meg, nem nyomon követhető. "A visszajelzések alapján kézzel fogható eredményt, érzékelhető változást sem a cigányság, sem a többségi társadalom nem érzékel" - írták.

A kérdőíves kutatás eredményei szerint bár bizonyos intézkedések korlátozott mértékben sikeresnek tekinthetőek, a program összes területén - azaz oktatás, foglalkoztatás, lakhatás és egészségügy terén - növekedett a diszkrimináció és csökkent az integráció szintje az elmúlt években.

A fókuszcsoportos vizsgálat alapján elmondható: a RIÉP egyértelmű pozitív vonatkozása, hogy a roma integrációra, a cigány emberek tarthatatlan élethelyzetére irányítja a közfigyelmet. "Ezen túlmenően azonban a megkérdezettek a programot többnyire egy jóindulatú, reprezentatív, szimbolikus eljárásnak, és nem valós cselekvésnek tekintették" - áll a dokumentumban.

A tanulmány ajánlásai szerint szükség lenne egy irányító szervezet felállítására, amelynek - egyebek mellett - feladata lenne: a program stratégia tervében meghatározott feladat-, és hatáskörök, valamint ezek végrehajtásáért felelős személyek, intézmények körének egyértelmű meghatározása. A többi között szükséges lenne megszervezni az évenkénti, rendszeres és teljes körű adatgyűjtést és programértékelést, valamint szintetizáló, nemzetközi szintű kimutatások készítését - olvasható. 

A Kurt Lewin Alapítvány a program 2005 és 2009 közötti eredményeit vizsgálta, a tanulmány a 2009 októberétől 2010 márciusáig tartó kutatás eredményeit mutatja be. A 2005 és 2015 közötti nemzetközi program során elsősorban négy területen szeretnének komoly eredményeket elérni: a romák oktatásában, egészségügyi ellátásában, foglalkoztatásában és lakhatásában.