A jogszabály kétharmados többséget igénylő részét 307 igen, 51 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett fogadták el a képviselők, míg az egyszerű többséget igénylő passzusok 308 igent, 49 nem voksot kaptak, egy képviselő tartózkodott.

A jogszabály visszaállítja a közigazgatási és a helyettes államtitkári tisztséget. Ez a rendelkezés – a törvény indoklása szerint – lehetővé teszi, hogy professzionális köztisztviselők vezessék a minisztériumok szakmai igazgatását, "következetesen elválasztva őket a politikai vezetéstől".

Rendelkezik a politikai vezetőkre vonatkozó közös szabályokról, ideértve a felelősségükre, összeférhetetlenségükre és a jogviszony megszűnése esetére járó juttatás szabályozására.

A törvény egyik vitatott része volt a miniszterek javadalmazására vonatkozó rendelkezés. A szocialisták kifogásolták, hogy a javaslat nem tartalmazta azt a rendelkezést, miszerint a kormányfő 15 százalékkal csökkentheti a miniszterek fizetését. Az előterjesztők visszavonták a javaslatot, amelyet átdolgoztak és így a törvényszövegben rögzítették: "a miniszter alapilletményét a miniszterelnök át nem ruházható hatáskörében legfeljebb 20 százalékkal csökkentheti".

Az előterjesztés "a korábban óriásira duzzasztott" Miniszterelnöki Hivatal helyett egy kisebb, de hatékonyabb Miniszterelnökség létrehozását is tartalmazza. Ennek élén államtitkár áll.

Az indoklás szerint a fővárosi és a megyei közigazgatási hivatalok 2010. szeptember 1-jei visszaállításával csaknem négyéves mulasztást pótolhat a jogalkotó.

A parlament elfogadott két MSZP-s szövegpontosító módosító indítványt; Harangozó Tamás és Szekeres Imre egyrészt a "bekezdés" szó beírását kezdeményezték a törvény egyik bekezdésébe, másrészt egy helyen az "évi" szó beillesztését indítványozták.

Az Országgyűlés kéri a köztársasági elnöktől a törvény sürgős kihirdetését.