Az Országgyűlés hétfőn a kormányprogram általános vitája után a családok támogatásáról szóló törvények módosítását tárgyalta. Az új kormány a jövőben két részre választaná a jövőben a családi pótlékot: nevelési ellátásra és iskoláztatási támogatásra. Ha a gyermek ötven órát meghaladó időt hiányzik az iskolából hat hónapra elvennék az utána járó családi pótlékot.

Soltész Miklós kereszténydemokrata politikus a családok támogatásáról szóló törvények módosítását célzó javaslat expozéjában kiemelte: a törvénymódosítás társadalmi igényt valósít meg. A KDNP-s szakpolitikus idézte az alkotmányt, miszerint a szülők kötelesek kiskorú gyermekük taníttatásáról gondoskodni. A változtatásokat indokolva utalt az Alkotmánybíróság határozatára is, miszerint a családi pótlékra, mint konkrét juttatási formára senkinek nincs az alkotmányon alapuló joga. Senki ne gondolja, hogy olyan javaslatot terjesztenek be, ami alkotmányellenes lenne, vagy bárki jogát sérti - jegyezte meg.

Hosszú távon nem a szankció, hanem a család normális működése biztosíthatja a gyermekek iskoláztatását - mondta Szűcs Erika (MSZP) felszólalásában. A szocialista képviselő kiemelte: az egyén és a társadalom egyformán fontos érdeke a gyerekek oktatásban való részvétele, a tankötelezettség teljesítése. Szűcs Erika szerint a iskolai hiányzások csökkentéséhez nincs jobb motiváció, mint amikor a szülő és a gyerek együtt indul a munkába, iskolába. A Bajnai-kormány éppen ezért kezdte a kérdés rendezését az Út a munkába program elindításával - fűzte hozzá.

A jobbikos Sneider Tamás a családtámogatás kapcsán a népesedési helyzetről azt mondta, hogy a Rattkó-korszak óta 1974 és 1978 között volt az a négy év, amikor nem fogyott a lakosságszám, de azóta gyors ütemben csökken a születendő gyermekek száma. Statisztikai adatokra hivatkozva azt mondta, hogy ma egy átlagos családban 1,3 gyermek él, de a népességfogyás megállításához legalább 2,1-2,2 gyermek kellene. Kijelentette, hogy azoknál a cigány családoknál, ahol a család egyik tagja legalább egy szakmunkás bizonyítványt szerzett a várható gyermekszám 1,6, míg azoknál a roma családoknál, ahol a szülők legfeljebb az általános iskolát végezték el, az átlagos gyermeklétszám 4,2. Közölte, hogy ez azt mutatja, hogy az oktatásnak fontos szerepe van akár "a cigányság felzárkóztatásában is". A képviselő a családtámogatási rendszert bonyolultnak és kiszámíthatatlannak nevezte. Hozzátette, hogy az elmúlt húsz év alatt gyakorlatilag egyharmadára csökkentek a gyermekek támogatására fordítható összegek.

Az LMP-s Osztojkán Ágnes leszögezte, hogy az LMP a javaslattal jelen formájában nem tud egyetérteni. Azt mondta, nem a céljával vannak problémáik, mert véleményük szerint minden gyermeknek iskolába kell járnia, de ott megfelelő oktatást is kell kapniuk. Kijelentette, ki kell terjeszteni a szociális hálót és el kell érni, hogy azon a hátrányos helyzetű családok fennmaradhassanak. Ezután a képviselő felolvasta a Magyar Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesületének véleményét a javaslatról. A szöveg szerint a javaslat jól illeszkedik abba a folyamatba, amely társadalmi kontroll alá kívánja helyezni azokat a társadalmi csoportokat, amelyek a rendszerváltozás legnagyobb vesztesei voltak, a munkanélkülieket, a romákat és a szegényeket. A felolvasott vélemény kitér arra is, hogy az indítvány a szegény családokat érinti, mert a családi segély számukra a napi megélhetést biztosítja. Kitért arra is, hogy ha azt szeretnék elérni, hogy az értékekben is változás következzék be, ahhoz más módszer kell.

Ezután az MSZP-s Gúr Nándor beszélt, tapasztalatai szerint ahol volt az Út a munkához programban résztvevő szülő, ott a gyermek is járt iskolába. Álláspontja szerint a törvénybe ösztönző elemeket is be kell építeni, hogy a gyermek képesítést szerezzen. Úgy vélte, ha eljutnak oda, hogy kevesebb gyerek marad ki az általános iskolából, akkor el kell érni azt is, hogy ezzel párhuzamosan többen legyenek azok, akik szakképesítést szereznek.

Székyné Sztrémi Melinda (Fidesz) és több fideszes képviselőtársa módosító indítványt nyújtott be a törvényjavaslathoz. Mint elmondta, az eseti gondnok és a természeti formában adott iskoláztatási támogatás rendszerét szeretnék szigorítani. Kifejtette: erre azért van szükség, hogy a szülő megértse, a gyermek érdeke, hogy iskolába járjon. Hozzátette ugyanakkor, hogy csak törvényi szabályozással a problémát nem lehet megoldani. Révész Máriusz (Fidesz) azt hangsúlyozta: nem az a probléma megoldása, hogy lejjebb kell vinni a követelményeket, hanem az, hogy a gyereket megtanítják a feltételek teljesítésére. Szerinte a szocialista kormány előbbit alkalmazta és ezért feszültség halmozódott fel a társadalomban.