Az elsőfokú döntés szerint Kiss Ernő XIII. kerületi rendőrkapitányként 2007. november 23-án hajnalban a járművével ittasan belerohant a parkoló autókba a Petneházy utcában, majd távozott a helyszínről és felettesét úgy tájékoztatta, hogy az autója eltűnt, azt ellopták. A Fővárosi Bíróság szerint Kiss Ernő vallomásai hiteltelenek, de a két bűncselekmény kis súlyú, ezért pénzbüntetés és a járművezetéstől való kétéves eltiltás elegendő szankció. Az ügyész indítványától eltérően a bíróság nem látta indokoltnak, hogy lefokozza a tábornokot. Ezzel kapcsolatban a pénteki tárgyalás korábbi szakaszában Kiss Ernő elmondta, hogy a rendfokozat viselésétől nem jogerősen el van tiltva, de ez ügyben per van folyamatban. A dandártábornok szerint nem biztos, hogy a jelenlegi miniszter osztja elődje álláspontját ebben a kérdésben. Az ügyben hivatali visszaélés miatt egy nyugdíjas rendőrtiszt öt hónap - két évre felfüggesztett - szabadságvesztést kapott, két rendőrjárőrt pedig próbára bocsátott a bíróság.

A másodrendű vádlott, jelenleg nyugdíjas rendőrtiszt, a XIII. kerületi rendőrkapitányság alosztályvezetője volt a vádbeli cselekmények idején. Őt hívta Kiss Ernő a baleset utáni percekben többször is, arról beszéltek telefonon, hogy kerülhetné el a tábornok a felelősségre vonást. Ennek érdekében beszélt aztán telefonon a rendőrtiszt a kapitányság más munkatársaival. A másodrendű vádlott telefonját azonban a hatóságok egy másik ügyben, hivatali vesztegetés miatt lehallgatták. Abban az ügyben nem történt felelősségre vonás, ám a lehallgatási jegyzőkönyvek a bíróság szerint felhasználhatóak voltak az egykori alosztályvezető ellen a jelen ügyben. Kiss Ernő esetében ugyan erre nem volt lehetőség, de a bíróság hangsúlyozta: teljességgel életszerűtlen és valószerűtlen volt a tábornoknak az a védekezése, hogy bűnözői körök a lejáratása, az ellehetetlenítése érdekében egy alteregójával hajtatták végre a balesetet. 

A szóbeli indoklás szerint az ügyben a lehallgatáson kívül rendelkezésre álló egyéb bizonyítékok alapján is egyértelművé vált, hogy Kiss Ernő nem mond igazat arról, mi történt a vádbeli hajnalon. A két járőr, aki a baleset pillanataiban ért a helyszínre, a bíróság szerint "rossz időben volt rossz helyen" és azzal követett el bűncselekményt, hogy nem intézkedett. Őket a bíróság két év próbára bocsátotta, azaz egyelőre nem szabott ki büntetést, és ha a két év eredményesen letelik, akkor a járőröknek nem is kell szankcióra számítaniuk.

A bíróság Kiss Ernővel kapcsolatban megjegyezte, hogy "rendőrtábornok nem csinál ilyet", a két rendőrjárőrrel kapcsolatban pedig azt: "az interperszonális viszonyokban előfordul, hogy megtorpanunk". A leginkább elítélendőnek a másodrendű vádlott, alosztályvezető magatartását találta, aki hivatali helyzetével visszaélve "furcsa magától értetődőséggel próbált valakit kihúzni a bűncselekményből".

A vádlottak az eljárás során mindvégig következetesen tagadták bűnösségüket. Védőik az elsőfokú ítélet ellen felmentésért fellebbeztek, az ügyészség pedig súlyosításért, így másodfokon a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik majd a büntetőper.