Bevezetőjében a lap megjegyzi, hogy a nemrég hatalomra került, jobboldali Orbán-kormány alatt a parlament egyik első intézkedéseként módosította a büntető törvénykönyvet, amely mostantól három évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni a kommunista rezsim bűneinek tagadását. Fjodor Lukjanov, a lap budapesti tudósítója rámutat: a kommunista rezsim által elkövetett bűnök tagadására vonatkozó Btk.-módosítás sajátságos válasz a baloldali erők korábbi koalíciója által februárban elfogadott jogszabályra, amely a holokauszt tagadását tiltotta. A jobboldal úgy döntött, helyreállítja az egyensúlyt, s egyenlőségjelet tesz a náci rezsim és a kommunisták bűnei közé. Most mindkettőre három évig terjedő szabadságvesztés szabható ki büntetésként.

A szerző hangsúlyozza: "A jobboldali kormány egyik első döntésének szemmel látható politikai háttere van. A Fidesz ugyanis fő ellenfeleit − a baloldalt és a liberálisokat − az országot közel 50 évig kormányzó kommunisták egyenes utódainak tekinti. Ebből a szempontból a kommunista rezsim bűneire való emlékeztetés a baloldal lejáratására való újabb kísérlet."

Az új kormányzó koalíció további jelentős döntésekre is tudott már időt szakítani. A Btk. egy másik módosítása szigorítja a büntetéseket azok számára, akik legalább háromszor követtek már el törvénysértést − írja a szerző. Hasonló elvet alkalmaznak az amerikai igazságszolgáltatásban is. Vélhetően onnan került Magyarországra a tanárok bántalmazására kiszabható büntetés szigorítása is − a módosítás nyomán a tanárok elleni támadást a rendőrökkel szembeni erőszakhoz hasonlóan kezelik.

Az új magyar vezetés támadást indított a tisztviselők és a bankárok ellen is. A kormány bemutatta az Országgyűlésnek a költségvetési hiány csökkentését célzó programját. Orbán Viktor miniszterelnök közlése szerint ez 29 pontból áll, az állami kiadások csökkentését és az adórendszer reformját irányozza elő. Nem csupán a tisztviselők létszámát, hanem bónuszaikat és privilégiumaikat is csökkenteni szándékoznak, így például megtiltják, hogy az állam terhére autókat és mobiltelefonokat használjanak - írja Lukjanov.

Hozzáteszi: a bankároknak a következő hat évben a jövedelem után új, válságellenes adót kell fizetniük. Az új adó bevezetése a kormány számításai szerint lehetővé teszi, hogy már idén a tavalyinál 93,5 százalékkal többet fizessenek be a bankok az államkasszába. E többletbevételből a kormány 2011. január 1-jétől csökkenteni szándékozik személyi jövedelemadót, s az eddigi differenciált skála helyett egységes, 16 százalékos adókulcsot vezet be. Ezzel az adó sokak számára csökken, de mostantól mindenkinek fizetnie kell, a szegényeknek is.

Mindezek az intézkedések az új vezetés számításai szerint lehetővé teszik a kormány számára, hogy a költségvetés számait a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval kötött megállapodásokban szereplő keretek között tartsák − írja végül a tudósító.