A képviselői előterjesztések arra szolgáltak, hogy a munka már a kormány megalakulása előtt elkezdődhessen – válaszolt Balog Zoltán fideszes képviselő, társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár az LMP-s Mile Lajos felvetésére, hogy a Parlamentnek nem csak képviselői önálló indítványokat kellene megvitatnia, hanem a kormány által benyújtott előterjesztéseket. A törvényjavaslatokat végignézve valóban legtöbbször egyéni képviselői indítványokat nyújtottak be fideszesek, akkor is, amikor már megalakult a kormány és felálltak a minisztériumok. A legnagyobb vitát kiváltó javaslatok közül elég csak a Mátrai Márta-Lázár János neve alatt beadott, az alkotmánybírák kiválasztására vonatkozó, illetve a Cser-Palkovics András-Rogán Antal nevén futó médiacsomagra utalni.

Balog válaszában azt mondta, semmi olyan nem történt, ami arra utalna, hogy a kormányoldal ne tartaná tiszteletben a jogszabályokat. Mile igazából nem is hivatkozott erre, csak arra, hogy hiányolja a minőségi jogalkotást, az érdemi vitát, az érdekegyeztetést, a társadalmi párbeszédet a Házon belül.

Feltehetően az ilyen kritikákra adott szimbolikus válasz, hogy a parlament kulturális és sajtóbizottsága szerda reggeli ülésére a sajtószakma képviselőit is meghívta, hogy kikérje véleményüket. Kicsit későn, hiszen hétfőn a csomag jelentős részéről már végszavazást tart a parlament. Karácsony Gergely LMP-s bizottsági alelnök is megjegyezte, a tervezet beterjesztése előtt lett volna jó lefolytatni ezt a vitát. (A csomag egy részének, az úgynevezett médiaalkotmánynak az elfogadását halasztották őszre, ehhez még várják a módosító javaslatokat. Párat valószínűleg maguk Rogánék nyújtanak be: információink szerint a válaszadási szabadság csak a tényalapú cikkekre vonatkozna, nem a véleményekre, a blogokat nem tekintenék sajtóterméknek, így nem kellene regisztrálni, a tájékoztatási kötelezettség pedig csak a közszolgálati médiaára vonatkozna). 

A kulturális és sajtóbizottság ülése

MTI

A Fidesz-KDNP-kormány jogalkotási gyakorlatát az előző hetekben civil jogvédő szervezetek is bírálták, kérve, hogy a jogalkotási törvény szabályait betartva készítsék elő a törvényeket. Ez ugyanis előírja, hogy a törvényelőkészítés során társadalmi szervezetek bevonásával zajló egyeztetést kell lefolytatni, s a törvénytervezetben az indoklások mellett jogszabály várható társadalmi-gazdasági hatásait is rögzíteni kell. Mindez azt feltételezi, hogy a törvényeket egy minisztériumi apparátus készíti elő, közigazgatási egyeztetés követi, átfut az igazságügyi tárcán, majd azt követően lesz belőle törvényjavaslat.

Most azonban a törvényjavaslatok többsége, köztük nagy fontosságú jogszabályok is egyéni képviselői indítványként kerültek a parlament elé. Ezek között akadnak olyanok, főleg a parlament alakuló ülésén, vagy azt követően röviddel benyújtott jogszabályok, amelyeknél a sietségnek gyakorlati és politikai motivációi egyaránt lehettek. Előbbire példa az addig nem létező miniszterelnök-helyettesi poszt létrehozása és a minisztériumok feladatkörének átszabása. Utóbbira az állampolgársági törvény meg a nemzeti összetartozás napjának kijelölése, e szimbolikus politikai gesztusok ugyanis elemzők szerint elsősorban azt voltak hivatottak megelőzni, hogy az ezen a területen ugyancsak erős Jobbik magáévá tegye ezeket a témákat.

A kormány megalakulását követően azonban a lapunknak nyilatkozó jogászok szerint már semmi nem indokolja, hogy a kormányelőterjesztések helyett az egyéni képviselői indítványok útján folytatódjon a törvényalkotás. Ezzel ugyanis csak megspórolja, hogy szélesebb körben megismerhető és kivesézhető legyen egy-egy javaslat. Bár a jogalkotási törvényben nem szerepel, hogy egyéni beadványoknál ez elhagyható, a törvényhozás munkájában életszerűtlen, hogy a kormányapparátus helyett egy-egy képviselő végezze el a „társadalmi egyeztetés” nehéz munkáját.

Egyes lépéseivel ráadásul a kormány ráerősít arra a képzetre, hogy rejtegeti törvényjavaslatait. Elég csak a médiacsomag-tervezetet említeni, amelyet másfél héttel ezelőtt, pénteken nyújtottak be, egy hétvégét hagyva a parlamenti ellenzéknek arra, hogy a hozzá fűzött javaslatait megfogalmazza, hiszen hétfőn már felkerült a napirendre az ötpontos javaslatcsomag általános vitája. (Majtényi László, az Eötvös Károly Intézet igazgatója az elmúlt héten – amellett, hogy az intézet közleményben szólított fel a tervezet visszavonására – arra is felhívta a figyelmet, hogy az előző kormány is titokban dolgozta ki a médiatörvény-javaslatait.)

Ugyancsak egyéni, Mátrai Márta és Lázár János által jegyzett beadványként szerepelt a sokat vitatott, Sólyom László által megfontolásra vissza is küldött módosító törvényjavaslat, amely gyakorlatilag egyedül a kormányerő hatáskörébe utalná az alkotmánybírák megválasztását. A sietséget a kormánypárt azzal indokolta, hogy az Alkotmánybíróság működőképessége határára érkezett azzal, hogy két tag hiányzik az egyébként 11 fős testületből. Csakhogy az ő mandátumuk két éve lejárt már, s azóta egyszer sem volt határozatképtelen a testület, nehéz tehát ezzel magyarázni a sietséget. Néhány napon vagy héten aligha múlna egy új jelölési rendszer minél több szempontot figyelembevevő kialakítása.

A sürgősség kivételes dolog, így ha például katasztrófahelyzetben kell módosítani az elhárításra vonatkozó jogszabályt, az érthető lenne, mint ahogyan a közelgő önkormányzati választást szabályozó választási törvény módosítása – hívja fel a figyelmet Halmai Gábor alkotmányjogász, aki a Nyilvánosság Klub nevében éppen ezt a statáriális, vagyis „rögtönítélő” törvényhozási gyakorlatot kritizálta, amelynek során elmarad az államigazgatási egyeztetés.

A parlamentáris rendszer többségi rendszer, ez nem vitás, a jogászok szerint ugyanakkora egyszerűen növeli a hibaszázalékot, ha a szakmai apparátust kihagyva dolgoznak ki törvényeket. A kodifikáció egy szakma - fogalmazott a TASZ abban az álláspontjában, amelyben a médiacsomag hibáira mutat rá.