A teljes bizonyító erejű magánokirat többféle lehet. Az első az, ha az iratot a magánszemély maga írta - kézzel, és nem géppel - majd aláírta. Miután az adásvételi szerződés kétoldalú jogügylet, így azt elég gépelni, majd a feleknek aláírniuk, de az aláírás tényét - hogy nem más írta alá azt - két tanúnak kell igazolnia az okiraton. Emellett közjegyző hitelesítheti, ügyvéd ellenjegyezheti az okiratokat, ilyenkor nincs szükség tanúra.

A jármű adásvételi szerződések eddig is többnyire két tanúval készültek, de nem volt olyan kötött tartalmuk, mint ez év elejétől. A közúti közlekedés nyilvántartásáról szóló törvény viszont előírja - ez év elejétől - a kötelező tartalmat, a végrehajtásáról szóló kormányrendelet viszont megengedi, hogy július 1-ig liberális legyen az okmányiroda. Azt követően sem új forgalmit, sem pedig törzskönyvet nem lehet kiadni, ha nem megfelelő tartalmú a szerződés.

A törvény a szerződés tartalmát úgy határozza meg, hogy tartalmaznia kell az eladó és a vevő személyi adatait, ide értve a lakcímet is, valamint a műszaki adatokat. A végrehajtási rendelet ettől jóval hosszabb, szerepel benne az előbbieken túl a vételár, a forgalmi engedély és a törzskönyv száma, a vevő birtokba kerülésének - a jármű átadásának - időpontja, a szerződés hatálybalépésének napja, továbbá a felek nyilatkozata, amely szerint mindkét fél teljesíti bejelentési kötelezettségét a közlekedési igazgatási hatóságnál a tulajdonjog változás hatálybalépését követő, jogszabályban meghatározott határidőn - 15 napon - belül. Végül pedig a szerződésben szerelnie kell a felek nyilatkozatának arról, hogy ismerik a bejelentés nyilvántartásba történő bejegyzéséhez fűződő joghatásokat, valamint a bejelentés elmaradásának, illetve bejelentési kötelezettség késedelmes teljesítésének jogkövetkezményeit.

A közlemény kiemeli, hogy a kötelező tartalmi elemek hiányában nem kerülhet sor az új törzskönyv, illetve az új forgalmi engedély kiadására. A feltételeknek megfelelő szerződésminták megtalálhatók és letölthetők a KEK KH honlapjáról.