Kálnoki-Gyöngyössy Márton, a NEFMI helyettes államtitkára közölte: a tárca elképzelései szerint a KÖSZ önálló szervezetként augusztus 1-jén megszűnik, és a Magyar Nemzeti Múzeumba olvadva fogja ellátni a régészeti feltárásokról szóló júliusi törvénymódosítás által kijelölt koordináló, a nagyberuházások előtti feltárásokat elősegítő és tudományos szerepkört.

Mint elhangzott, a KÖSZ-nél zajló ellenőrzések során eddig nem találtak az alaptevékenységtől teljesen eltérő szerződést a szakszolgálatnál, vannak azonban olyan szerződések, amelyek még további vizsgálatot igényelnek. Kálnoki-Gyöngyössy Márton hangsúlyozta: a nagyberuházásokat megelőző régészeti feltárások a jogszabályi változások ellenére sem fognak leállni.

Az albizottság szerdai ülésén azt is vizsgálta, miként szerezhetett tulajdont vélhetően törvénysértő módon a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) a VIII. kerületi Orczy-kertben. Mint a NEFMI helyettes államtitkára emlékeztetett, az állami tulajdonban lévő Orczy-kert kezelője a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM); az ingatlan mint el nem idegeníthető műemlék szerepel az örökségvédelmi törvény mellékletében. Ennek ellenére az Orczy-kert tulajdoni lapján 2009-ben a BKV már mint az egykori Mező Imre garázs területét kitevő kertrész tulajdonosa szerepelt. A bejegyzésről sem az MTM, sem a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH), sem az ingatlan használói nem kaptak értesítést, ezért a múzeum feljelentést tett, míg a KÖH a Legfőbb Ügyészséghez fordult - számolt be Kálnoki-Gyöngyössy Márton.

Németh Zoltán fideszes képviselő hozzászólásában jelezte: tudomása szerint a BKV még 1996-ban kérte tulajdonjogának bejegyzését, azt a földhivatal 2008-ban teljesítette. Kérdés, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő hogyan foglalkozott az üggyel - vetette fel.

A budapesti Erkel Színház 2007-es bezárásával kapcsolatban Kálnoki-Gyöngyössy Márton elárulta, hogy a NEFMI vizsgálja Hiller István akkori kulturális miniszter döntésének megalapozottságát. Mint hozzátette, az új színházépület felépítéséről szóló akkori kormányhatározat már a kormányváltás idején súlyos lemaradásban volt.

A Design Terminál ügyét Jánosi Andrea, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) szakértője tekintette át. Elmondása szerint a magyar formatervezés központjának szánt Design Terminál létrehozásáról egy 2004-es kormányhatározat döntött, amely szerint az intézmény 2006-ban költözhetett volna be az Erzsébet téri egykori buszpályaudvar műemléképületébe.

A Központi Szolgáltatási Főigazgatóság (KSZF) által bonyolított beruházást azonban 2006-ban súlyos tervezési és kivitelezési problémák miatt nem lehetett átadni. Az újabb munkálatok alatt a problémák csak szaporodtak: elmaradtak a szükséges műemléki helyreállítások, de gondok adódtak többek között a klimatizálással és a tűzvédelmi rendszer kiépítésével is. 2009-re még ideiglenes használatbavételi engedélyt sem kapott az épület, ezért a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) általános vizsgálatot rendelt el - idézte fel Jánosi Andrea, aki szerint július 25-re megérkezhet az ideiglenes használatbavételi engedély, de a tárca lépni kíván a garanciális jótállási és kártérítési igények érvényesítése terén, és peres eljárásokat indít.

A szerdai ülés végén az albizottság jelen lévő tagjai - Hiller István MSZP-s tag távollétében - egyhangúlag döntöttek arról, hogy a testület nevét A Medgyessy-, Gyurcsány- és Bajnai-kormányok alatt történt esetleges kulturális kormányzati visszaélésekkel foglalkozó albizottságra változtatja.