A Szent Korona, amelyet a nemzeti zászlóról a "kommunista rezsim" levett, a Jobbik szerint a Kárpát-medencei magyarság összetartozását szimbolizálja, azért visszatennmé a koronás címert a lobogóra a párt. Pörzse Sándor, a párt országgyűlési képviselője hétfőn, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, a változtatás "identitásépítő" feladata mellett a magyar zászló más hasonló trikolóroktól való megkülönböztetését is szolgálná.

A párt által benyújtott alkotmánymódosítás szerint a "Magyar Köztársaság zászlaja három, egyenlő szélességű piros, fehér és zöld színű vízszintes sávból áll. A zászló közepén a Magyar Köztársaság címere foglal helyet". Az indoklás szerint a "nemzeti jelképekben az ezeréves államiság jelenik meg, amit legösszetettebben a címerpajzson szereplő Szent Korona fejez ki".

A javaslat benyújtója ezért indokolatlannak tartja, hogy a magyar zászlót jelenleg is a "diktatúra 1950-es évei során hozott törvény" alapján kell megjeleníteni, holott szerinte a címer fontosságát az alkotmány is tartalmazza, amit korábban az Alkotmánybíróság is megerősített.

A "Magyar Hiszekegy" iskolai kifüggesztésére vonatkozó országgyűlési határozati javaslat indoklása szerint a trianoni szerződés következményeivel kapcsolatos mű megírására a Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája és a Védő Ligák Szövetsége írt ki pályázatot 1920-ban. A "revíziós jelmondat" szövege: "Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában:/ Hiszek egy isteni örök igazságban/ Hiszek Magyarország feltámadásában! Ámen".

Pörzse Sándor szerint a Horthy-korszakban alig volt hivatalos rendezvény, ünnepség, ahol nem hangzott el a "Magyar Hiszekegy", amely "iskolai füzetek és tankönyvek borítóján, közintézmények falára, ajtajaira erősített, domborított, vagy zománcozott fémtáblákon, napi és hetilapok oldalain került mindenki szeme elé".