Gulyás: felvetődik, hogy a rendőrök nem is akarták megvédeni a tévészékházat

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Felvetődik, hogy 2006 őszén a rendőrség nemcsak nem tudta, de nem is kívánta megvédeni a Magyar Televízió székházát - erről Gulyás Gergely, a 2002-2010 közötti jogsértéseket vizsgáló parlamenti albizottság fideszes elnöke beszélt újságíróknak a testület ülésének szünetében rögtönzött sajtótájékoztatón.

A politikus szerint Ignácz István, a történteket vizsgáló rendőri vizsgálóbizottság vezetőjének meghallgatása után az derült ki, hogy nem rendőri, nem rendőrszakmai, hanem politikai döntés született, amikor a rendőrség választási nagygyűlésnek minősítette a szeptember 17-ével megkezdődő demonstrációkat.

Hangsúlyozta: az elmondottak alapján kijelenthető, hogy a székházostromnál a rendőri szakmai hibáknak "olyan kritikus tömegével találkozhatunk, ami indokolttá teszi azt a feltételezést, hogy ne csak szakmai hibákban keressük a tévészékház megvédésének az elmulasztását". Mint fogalmazott, ez alapján felvetődik, hogy "a rendőrség nem nem tudta, hanem nem is kívánta a televízió székházát megvédeni".

Révész Máriusz, az albizottság fideszes tagja újságírók előtt fordulópontnak nevezte a testület munkájában a szerdai ülést. Mint mondta, bár az Ignácz-jelentés nem most készült el, de olyan "elképesztő" tények, adatok hangzottak el a szerdai ülésen, amelyekre "egész egyszerűen nincs magyarázat". Ignácz István 2006 novemberében jelentette be, hogy lezárták a vizsgálatot, még abban a hónapban ismertették az eredményét, amely szerint törvényes, de szakszerűtlen volt a rendőrség fellépése a székházostromnál.

Révész Máriusz szerint 17-én politikai döntésre minősítették választási nagygyűlésnek a Kossuth téri demonstrációt, holott az eddigi gyakorlattal ez ellentétes volt és a rendőri vezetők pontosan tudták másnap délután, hogy az eseményeknek folytatása lesz. Ehhez képest elképesztő - mondta a politikus - hogy semmilyen készültség nem volt, a raktárosok is hazamehettek a laktanyából és a műveleti terv is súlyos szakmai hibákat tartalmazott. Utalva Ignácz István felvetésére azt hangsúlyozta: azért nem történt rendőrhalál, azért nem lincseltek meg rendőröket, mert nem volt ilyen szándéka a tömegnek és a teljesen védtelenül maradt rendőröket már nem bántották. Révész Máriusz felelőtlenségnek nevezte, hogy a több ezres tömeg ellen kivezényelt csapatszázadban 45 rendőrt vezényeltek ki, akik közül 18 nő volt.

A legelképesztőbb megállapítás szerinte mégis azt, hogy bár éjfél előtt fél órával 350 rendőr állt a székháznál, akik elegendőek lettek volna a tömegoszlatás megkezdéséhez, nem oszlattak, hanem egy órával később egész egyszerűen átadták az épületet. A rendőrök kivonultak, a tüntetők pedig beszivárogtak - összegezte a történteket. Révész Máriusz felvetette, nemcsak a rendőrök nem akarták megvédeni a székházat, hanem a rendőri vezetők sem  a rendőröket. Mint fogalmazott, ezekben az órákban, pillanatokban nem számított a rendőri vezetőknek a rendőrök személyi védelme, életvédelme, illetve sérülésvédelme.