Az Alkotmánybíróság nem magát a különadót találta alkotmányellenesnek, sőt kijelentette, hogy a jó erkölcsbe ütköző állami fizetések akár visszaható hatállyal is sújthatók különadóval - mondta az InfoRádiónak a Nézőpont Intézet elemzője, aki kiemelte: a taláros testület azt kifogásolta, hogy a jó erkölcsbe való ütközést nincs megfelelően definiálva a törvényszövegben. Szánthó Miklós hozzátette: annak kapcsán merült fel probléma, hogy a társadalmi igazságérzetet érvényesítő törvény önmagában nem alkotmányellenes, de a jó erkölcs kategóriája az Alkotmánybíróság értelmezése szerint "belelóg" azokba a végkielégítésekbe is, amelyek a törvény alapján alanyi jogon járnak a munkavállalóknak.

Politikai oldalról nézve az elemző túlzottan karakteresnek tartja a Fidesz-frakció reakcióját, miután Lázár János azt javasolta, hogy vegyék ki az Alkotmánybíróság hatásköréből azokat az ügyeket, amelyekről népszavazást sem lehet kiírni. A visszadobott törvény finomhangolásával el lehetett volna érni, hogy az Alkotmánybíróság a jövőben ne találja azt alaptörvénybe ütközőnek - véli Szánthó Miklós, aki kiemelte: a Fidesz javaslata egységfrontot tud kovácsolni az ellenzéken, különösen az MSZP-n belül. Gyurcsány Ferenc volt kormányfő például arra szólította fel pártját, hogy a jelenlegi nézeteltéréseket félretéve fogjanak össze a kormánypárt ellen.

A Nézőpont Intézet elemzője emlékeztetett: volt már arra példa szocialista kormányzás alatt is, hogy a kormánypárt vagy a jogalkotó egy alkotmánybírósági döntéssel szemben megpróbált alternatív jogtechnikai megoldásokat alkalmazni.