A lap szombati számában az igazgató azt mondta: a kereset a Sláger és a Danubius befektetőinek anyagi vesztségét 50-50 millió dollárra (10-10 milliárd forintra) tezi és erkölcsi kárra is hivatkozik. Paul Fiddick a Népszabadságban közölte: folytak a magyar kormánnyal "kezdeti egyeztetések"  peren kívüli megállapodásról, de eddig nem kaptak ajánlatot. 

A Népszabadság emlékeztet arra, hogy a két kereskedelmi rádiót üzemeltető társaságok egy évvel ezelőtt - széles körben vitatott döntés nyomán - nem tudták megújítani az országos frekvenciacsomagra korábban elnyert koncessziójukat. A Népszabadságban az olvasható: "a befektetők Orbán Viktor kormányfőhöz és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterhez írt, az eljárás megindításáról értesítő levelükben arra hivatkoztak, hogy a 2009-es döntés előtt figyelmeztették őket: vegyék fel a kapcsolatot az MSZP-vel és a Fidesszel, ha meg akarják tartani esélyüket rádióik működési jogainak megújítására". Paul Fiddick szavai szerint "nem konkrét jóvátételt követelnek, hanem a bíróságra hagyjuk annak megítélését, mi lehet a megfelelő jogorvoslat". 

A per kezdete "kínosan egybevág" a magyar EU elnökség kezdetével, de a határidőt más magyarázza - olvasható a lapban. A panaszosok június végén kezdték meg az eljárást, márpedig a döntőbíróság, a washingtoni Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID) hat hónapos egyeztetést követel meg a pert megelőzően. A Világbank-csoport sajtóreferense, David Theis a Népszabadságnak azt mondta: az ISCID nem kommentálja az egyes ügyeket. 

A Népszabadság felidézi, hogy a tulajdonosok mellett állt ki eddig a magyar bíróság. Így tett az amerikai képviselőház is a nem kötelező erejű határozatával, amelyben felszólította Magyarországot, hogy tartsa tiszteletben a jogállamiságot, bánjon tisztességesen a külföldi befektetőkkel és tartsa fent a szabad, független sajtó iránti elkötelezettségét.