Az Országgyűlés elnöke ezen a napon Csaba királyfi szobrának - Blaskó János szobrász alkotásának - a felavatásán vett részt többek között Szász Jenővel, az erdélyi Magyar Polgári Párt (MPP) elnökével és Izsák Balázzsal a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnökével együtt.

Kövér László avató beszédében leszögezte: olyan politikára és politikusokra van szükség Erdélyben és mindenhol, akik a magyarság érdekeit képviselik az idegenségben, nem pedig az idegenség érdekeit a magyarság körében.

MTI

Csak érdekességképpen említjük meg, hogy mondákban emlegetett Csaba királyfi eredetéről megoszlik a kutatók véleménye, mindenesetre az biztos, hogy a székelység őrizte meg ezt a hagyományt.

A Székely himnusz - amely Csaba királyfiról is megemlékezik - azonban egy XX. századi műdal: 

MTI

„Ki tudja merre, merre visz a végzet,
Göröngyös úton, sötét éjjelen,
Vezesd még egyszer győzelemre néped,
Csaba királyfi, csillagösvényen.”

Elméletek Csaba királyfiról és a "sobamogera" kifejezésről

Csaba királyfiról az egyik legérdekesebb elméletet Moór Elemér tette közzé. A nyelvtudós szerint az Anonymus által említett "sobamogera" kifejezés "Csaba magyarjaira" utal, ám ekkoriban még ez Moór szerint inkább Csaba népét jelenthette. Csaba származása is vitatott: a legendák magyar, bolgár-török és hun eredetről szólnak, minderről bővebben lehet olvasni az alábbi linken.

A manapság népszerű - nem egészen tudományos - teóriák közül az egyik legnépszerűbb az, hogy Csaba vezette vissza Szkítiába a hunokat. E teória szerint a királyfi Attila hun uralkodó fia volt. Vannak olyan kutatók is, akik a csobán méltóságnévvel hozzák kapcsolatba Csabát, így a hun és a hun-török, oguz-török kapcsolatok, sőt besenyő vonatkozások is szóba kerülhetnek e mondabeli személyiség kapcsán.

Vita a szobor felállításáról

A romániai magyar sajtó sokat foglalkozott az elmúlt napoknak a szobor ügyével. A Krónika előző napi számában például emlékeztetett: a Fidesztől ajándékba kapott műalkotást az erdélyi Magyar Polgári Párt (MPP) a Bocskai téri parkba szerette volna elhelyezni, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) többségben lévő önkormányzati képviselői azonban - mint a lap fogalmazott -  bizonyos bürokratikus lépések be nem tartására hivatkozva meghiúsították a polgáriak tervét. Ezután azonban a református egyház lelkésze és presbitériuma felajánlotta, hogy ha már köztéren nem állhat Blaskó János alkotása, akkor kapjon helyet a templomkertben. Ennek ellenére szombaton együtt ünnepelt Dászkel László, a kisváros RMDSZ-es polgármestere és Kövér László.

A templomkertben tartott ünnepségen Kövér László avató beszédében a magyar történelmi emlékezet fontosságára hívta fel a figyelmet, megállapítva: a történelemkönyveket mindig a győztesek írják, a magyarság viszont már nagyon régen volt igazán győztes. "Csaba királyfi színe előtt tegyünk magunkban csendes fogadalmat, hogy valamennyien mindent megteszünk, ami hatalmunkban áll, annak érdekében, hogy színre léphessen végre egy olyan magyar nemzedék, amely már nem egy vesztes magyarság nemzedéke lesz, egy olyan új magyar nemzedék, amely történelmi győztesként írhatja tovább könyveinket" - mondta a szónok, hozzáfűzve: a magyar újrakezdés könyvének első fejezetét a jövőben együtt írhatjuk meg, Nyárádszeredától Budapestig.

Kövér: ne az idegenség érdekeit képviseljék

Olyan magyar államra van szükség, amely nem rombolja, hanem óvja magyar nemzetét, olyan magyarországi társadalomra van szükség, amely átérzi történelmi sorsközösségét a Kárpát-medence és a nagyvilág minden magyar közösségével - hangsúlyozta az Országgyűlés elnöke. Szerinte olyan politikára és politikusokra van szükség Erdélyben és mindenhol, akik a magyarság érdekeit képviselik az idegenségben, nem pedig az idegenség érdekeit a magyarság körében.

Az ünnepség után a magyar sajtó képviselői előtt Kövér László utalt azokra az erőszakosan húzott határokra, amelyek elválasztották a magyarországi magyarokat nemzettársaiktól. Szerencsére a történelem most olyan fordulatot vett - mondta -, amelynek eredményeképpen egy tágabb közösséghez, az Európai Unióhoz csatlakoztunk. A házelnök szerint ez már nem csupán közös piac, hanem egyfajta értékközösség is, amely lehetővé teszi, hogy ezek a  bennünket elválasztó politikai határok egyre kevésbé bírjanak jelentőséggel. Kövér kifejezte reményét: az Európai Unió egyszer majd képes lesz a mostaninál több időt és energiát fordítani arra, hogy döntéseiben nagyobb hangsúlyt helyezzen az említett közös értékekre. Akkor azt is elérjük, hogy akár egy székelyföldi autonómia megteremtése révén a székelyföldi, erdélyi magyar emberek ne érezzék magukat másodrendű polgárnak saját szülőföldjükön - mondta a sajtónak Kövér László.