Konkoly József devecseri lakos csaknem 20 millió forint vagyoni és nem vagyoni kártérítési keresetet nyújtott be a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. ellen.

Mint arról korábbi cikkében a HVG beszámolt, a 44 évesen obsitos honvéd, az Irakban is szolgált Konkoly egyedül élt 380 négyzetméteres telkén álló 68 négyzetméteres, egyszobás, komfortos házában. Az épületet 2003-ban vásárolta 4,2 millió forintért, és utóbb értéknövelő beruházásokat is végzett rajta. A katasztrófa nyomán mindez odalett, otthona lakhatatlanná vált. Konkoly az ingatlanában, ingóságaiban és személyes körülményeiben keletkezett vagyoni és nem vagyoni kárt 19,3 millió forintra taksálta, és tízmilliót kért azonnali intézkedésként, mondván, nincstelenné vált, baráti kölcsönből tartja fenn magát, egészsége megromlott, dolgozni nem tud. A keresetből ugyanakkor kiderül az is, hogy részt vesz a kármentesítésben, a nyugdíját folyósítják, biztosítójától – amely ipari katasztrófára amúgy nem térít kárt – 150 ezer, a Mal-tól 100 ezer forintot kapott kárenyhítésre.

A Salamonné Piltz Judit vezette tárgyalás első napján Hidasi Gábor felperesi ügyvéd ismertette a keresetet, amelyben arra kérték a bíróságot, hogy ítéljenek meg a felperesnek 19 millió 327 ezer forint vagyoni és nem vagyoni kártérítést. A kereset szerint az október 4-én bekövetkezett katasztrófa során Konkoly József háza és annak berendezése teljesen elpusztult, az épületet bontásra ítélték, a kár bekövetkezéséért pedig a Mal Zrt. felelős. Az ügyvéd úgy véli, a kártérítés jogalapját olyan közismert tények képezik, amelyeket a felperesnek felesleges bizonyítania.

Az alperes jogi képviselője, Ruttner György szerint azonban a felperesnek kell bizonyítania, hogy a kárt a Mal Zrt. jogellenesen és felróhatóan okozta. Azt mondta, a céget jogi felelősség nem terheli, a katasztrófát a szélsőséges időjárási körülmények okozták. Ruttner György a felperes keresetének elutasítását kérte.

Az ügyvéd hangsúlyozta azt is, az eset során a cég úgy járt el, ahogy az adott esetben az általánosan elvárható. Vitatta a jogalapot és a kereset összegét is, így Ruttner György a felperes keresetének elutasítását kérte a bíróságtól.

A felperes ügyvédje válaszában azt mondta: a kárt nem az okozta, hogy a gát leomlott, hanem az, hogy az iszap elérte a településeket. A Mal Zrt. azért felel, mert nem védte meg azokat - közölte. Mint megjegyezte, időnként sok eső esik és mozog a föld, köztudott, hogy a gát ki van téve ezeknek a tényezőknek. Tudni kellett volna, hogy ennek milyen kockázata van - hangsúlyozta.

Hidasi Gábor hozzátette: ha a tározóban nem vörösiszap lett volna, hanem málnaszörp, az akkor is veszélyes lett volna, hiszen úgy tároltak ott olyan mennyiségű folyadékot, hogy nem védték a környező településeket. Emellett szerinte senki nem hinné el neki azt, hogy nem a Mal Zrt. okozta a kárt.

Az ügyvéd a kereset elfogadása mellett azt is kérte a bíróságtól, hogy hagyja helyben azt a végzést, amelyben ideiglenes intézkedésként 10 millió forintot ítéltek meg Konkoly Józsefnek, és amely ellen az alperes fellebbezett.

A tárgyaláson Konkoly József alperes azt mondta: ő éppen Ajkán volt, amikor egy ismerősétől megtudta, hogy mi történt. Rögtön hazasietett és segíteni próbált a mentésben. Látta, hogy azokról az emberekről, akik érintkeztek az iszappal, rögtön hámlani kezdett a bőr. Azt is mondta, hogy a torka azóta is fáj a lúgos anyagtól.

A férfi jelenleg a nővérénél él, de a honvédségtől kapott egy ideiglenes lakást. Azt mondta: a Mal Zrt.-től és az önkormányzattól 100-100 ezer forintot kapott, a biztosítótól pedig 15 ezer forintot, de az többet nem hajlandó fizetni, mivel ipari katasztrófa történt. Az 56 négyzetméteres háza, amelynek felújítására készült, annak berendezése, a garázs és a kert teljes mértékben elpusztult. Kutyáját súlyos sérülése miatt menhelyre kellett adnia, két macskája elpusztult, és megsemmisültek olyan személyes tárgyai is, amelyek többé már nem pótolhatók. Úgy fogalmazott: "ingatlannal rendelkező hajléktalan vagyok".