A 2009-es PISA-felmérésben, amely az olvasási készség és a szövegértés mellett a matematikára és természettudományos tárgyakra is kiterjedt,  félmillió diák vett részt, a világ több mint 70 országából. Az eredmények azt mutatják, hogy a 15 éves magyar diákok szövegértése, olvasási készsége javult, olyannyira, hogy rögtön a középmezőnybe zárkóztunk fel. Az élen továbbra is Dél-Korea és Finnország áll.

A javulás annak tudható be, hogy a gyerekek sokat olvasnak a neten, emellett a magyar szülők műveltsége, tudása is meghatározó, valamint a családok javuló anyagi helyzete - beszélt a pozitív változás lehetséges okairól a Magyar Televízió Ma reggel című műsorában Csapó Benő, a Szegedi Tudományegyetem tanára, hozzátéve, hogy a matematika és a természettudományok terén továbbra is változatlan a helyzet, hátul kullogunk a sorban. Ennek legfőbb oka, hogy a magyar gyerekek anyagi, szociális és kulturális téren hátrányban vannak nyugati társaikhoz képest - tette hozzá Csapó Benő.

Véleménye szerint a szelektív iskolarendszer károsan hat a diákok teljesítményére, vagyis az, hogy a jobban teljesítő gyerekek nem húzzák fel a kevésbé jól teljesítőket. Az olvasási készségek gyorsabban fejlődnek, mert a gyerekek nem csak az iskolában olvasnak. A különféle képességvizsgáló tesztek pedig - az iskolákban -  visszajezést adnak a diákoknak, hogy milyen irányba haladnak, miben kell fejlődniük - hangzott el. Arra a kérdésre, hogy mi lesz három év múlva, Csapó Benő azt felelte: a középmezőnyben már nagyon erős a verseny, innen nehéz lesz előrelépni. Abban lehet fejlődni, hogy a fiúk felzárkózzanak a lányokhoz, az eredmények szerint ugyanis a lányok egy évvel megelőzik a fiúkat, valószínűleg azért, mert utóbbiak nem tartják az olvasást „fiús értéknek”.