A végig rendkívül udvariasan, de határozottan fogalmazó Mijatović közölte: nagy megtiszteltetés volt számára a meghívás, és a sajtótájékoztató után a Külügyminisztériumban folytat tárgyalásokat. Mint fogalmazott, célja a konstruktív párbeszéd. „Ha a konstruktív párbeszéd eredményre is vezet, akkor az valami olyasmi, amit nagyon nagyra értékelek” – húzta alá. Mijatović azt mondta: az általa vezetett szervezet az egyetlen, kormányok fölötti ellenőrzőszervezet, ami az ötvenhét tagállamban felügyeli a média szabadságát. Figyelmeztetett: Magyarország aláírta EBESZ-nek a sajtószabadsággal kapcsolatos kötelezettségvállalásait.

Az EBESZ sajtószabadság-felelőse hangsúlyozta: a média szabadsága minden demokratikus társadalom része. Több dologban eltért a nézete Kovács Zoltánétól „de ez is jó, mert része a demokratikus folyamatnak”. A szakember szerint különösen problematikus, hogy a Médiahatóság kizárólag „olyan tagokból áll, akiket a kormány támogat, ez alááshatja az EBESZ-nek a média pluralizmusára vonatkozó legfontosabb elkötelezettségét”. Az új törvény „nem támogatja a közszolgálati média függetlenségét” – vélte Mijatović, aki szerint a Médiahatóság tagjainak kilenc évre szóló kinevezése is aggályos. E témák a Kovács Zoltánnal folytatott tárgyalások részét képezték – tette hozzá. „Senki nem vonja kétségbe a kormány azon jogát, hogy jogszabályokat alkosson a médiáról […] A törvénynek nem elnyomnia kell a médiát, hanem elősegítenie az önkifejezés szabadságát” – jelentette ki.

Nyitott és előremutató tárgyalásokat folytattunk, és a fennálló félreértések egy részét sikerült eloszlatni – ezt már Kovács Zoltán jelentette ki, aki úgy látja: az EBESZ-jelentés egyes elemei a párbeszéd hiányára vezethetők vissza. Az államtitkár közölte: felhívta tárgyalópartnere figyelmét arra, hogy egy ilyen nagy tekintélyű szervezetnek, mint az EBESZ, „rendkívül gondosan kell eljárnia, amikor a véleményét fogalmazza meg”. Az EBESZ idevonatkozó, december 22-i sajtóközleménye „számos véleményt formált” és „képes volt lángra gyújtani”, bár az nem derült ki, hogy mit. Úgy folytatta: az EBESZ által kiadott „éles megfogalmazások” felelősséget jelentenek a szervezet számára. Aki véleményt fogalmaz meg, arra egyúttal felelősség is hárul – tette hozzá.

A közös hanggal szerinte sikerült a vitát visszaterelni oda, ahova való: „a fundamentalista színben feltüntethető politikai állásfoglalások helyett a józan ész és a szakmai vita keretébe”. Hangsúlyozta: Magyarország nyitott az ésszerű párbeszédre. Úgy folytatta: az alapvető értékeket illetően nincs vita közte és Dunja Mijatović között. „Ha az Európai Unió bármely szerve olyan tényezőt tárna fel, ami ellentmond ezeknek a közös értékeknek, megnyílik az út arra, hogy beszélgessünk, egyeztessünk az esetleges teendőkről” – mondta Kovács, megjegyezve, hogy szerinte nincs erre szükség, mert a médiatörvény teljesen kiállja az európai értékek próbáját. Nyitottak vagyunk minden szakmai észrevételre a médiatörvénnyel kapcsolatban – fűzte hozzá.

Újságírói kérdésre Mijatović úgy reagált: egyértelmű, hogy a magyar kormány demokratikus körülmények között kapott kétharmadot, de sok formája van annak, hogy a kinevezések tükrözzék a társadalom minden szempontját. „Ez az egyik olyan terep, ahol valóban nem értünk egyet” – reagált erre Kovács, akinek interpretációjában az EBESZ szerint potenciális veszélyt jelent a média függetlenségre az egypárti testület. „A különbség kettőnk között az, hogy mi nem feltételezésekből indulunk ki. Azt gondoljuk, hogy nem az olvasat és az előzetes vélemény számít”, hanem magának a rendszernek a működése. A mai napon ezt a nézetkülönbséget, közelítési különbséget egyelőre nem sikerült áthidalni. […] Mi kitartunk amellett, hogy az új törvény a gyakorlatban tudja bebizonyítani, hogy képes-e azokat az értékeket biztosítani, illetve közvetíteni, amelyeket mindannyian osztunk. […] A Médiatanács munkája, tagjainak felelősségteljes munkája dönti el, hogy függetlenek-e vagy sem. Ezt előre megítélni nem lehet” – vélte a kommunikációért felelős államtitkár.

A Magyar Nemzet újságírója azt kérdezte Mijatovićtól, hogy foglalkozik-e a francia médiatörvénnyel, hiszen ott a kormány nevezi ki az ottani testület tagjait. „Ha probléma van, akkor felemelem a hangomat” – egyebek mellett így felelt az EBESZ sajtószabadság-felelőse. „Ha az EU bármilyen szempontból fogalmaz meg aggályt […], az csak abban a formában lehetséges, ha hasonló téma, hasonló probléma máshol is felvetődik, akkor azt ugyanazokban az országokban is szóvá kell tenni […]. Ragaszkodunk ahhoz, hogy arányosan, illetve egyenlően minden más állammal kell megítélni a magyar médiatörvényt” – reagált Kovács Zoltán.

A hvg.hu afelől érdeklődött, hogy ezeket a vitákat és tárgyalásokat nem a médiatörvény elfogadása előtt kellett volna-e lefolytatni. Kovács szerint a médiatörvény elfogadása előtt zajlottak tárgyalások az érintettekkel. Szerinte „a párbeszéd nem jól indult”, mert az EBESZ a törvénytervezet visszavonását kérte. A kormány azonban az EBESZ-től kapott levél állításait „pontról pontra, jogi érvekkel cáfolta”, de a kormány érveit az EBESZ nem vette figyelembe. Az államtitkár úgy folytatta: a már említett december 22-i EBESZ-sajtónyilatkozatban ténybeli tévedések voltak és nem voltak benne azok az érvek, amelyeket a magyar kormány korábban elmagyarázott.

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy – tekintettel több kormányzati tényező, legutóbb például Navracsics Tibor kijelentésére, hogy nem vonják vissza a médiatörvényt – mi értelme van tárgyalni. Kovács azt mondta: „az EBESZ-szel való konkrét együttműködésnek a lehetősége a jövőben akkor nyílik meg, ha szóba kerül a törvény bármilyen irányú változtatása. A magyar kormány döntése, hogy elfogadja-e az EBESZ észrevételeit – reagált erre Dunja Mijatović, aki szerint szervezete semmilyen hibát nem vétett a decemberi sajtónyilatkozatban.

Szegő Péter