Az ügyészség a gyermek anyját gondatlanságból elkövetett emberöléssel vádolta. A Fecz József vezette bírói  tanács az ítélet végrehajtását három évre felfüggesztette, egyben elrendelte a vádlott pártfogói felügyeletét.

A másodrendű vádlott, a község háziorvosának felelősségét - az ügyész indítványának megfelelően - foglalkozás körében elkövetett halált okozó gondatlan veszélyeztetés helyett, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetésként értékelte a bíróság. Az orvost ezért 200 ezer forint pénzbüntetéssel sújtotta. A harmadrendű vádlottat, a helyettesítő körzeti védőnőt - vele szemben foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége volt a vád - bűncselekmény hiányában felmentették.

Az ítélet nem jogerős, az anya védője felmentésért vagy enyhítésért, az orvos és képviselője felmentésért fellebbezett. Az ügyész három nap gondolkodási időt kért. A védőnő és védője tudomásul vette az ítéletet. Az elsőfokú tárgyalás első napján, január 17-én mindhárman elutasították az ellenük felhozott vádat, úgy nyilatkoztak, hogy nem bűnösök.

Az akkor ismertetett vádirat szerint a 2007 decemberében született kislányt 6 hónapos korától nem táplálta megfelelően az édesanyja, így L. Melissza Margaréta ezt követően nem fejlődött. Ez okozta, hogy 2009. január 7-én - az akkor 13 hónapos kislány súlyos alultápláltság nyomán kialakult fertőzéses eredetű kiszáradás következtében - a kórházba szállítását követően elhunyt.

Ugyanakkor a csatolt szakértői vélemény szerint a gyermek halálához hozzájárult a helyi háziorvos, illetve a védőnő mulasztása is, akiknek fel kellett volna figyelnie a kislány súlycsökkenésére. A gyermek ugyanis, miközben fél éves korában 6,85 kilogrammos volt, addig halálakor csupán 5,43 kilogramm. Az eddig öt gyermeknek életet adó anya a korábbi tárgyaláson felolvasott nyomozati vallomásában azt mondta, hogy mindvégig, napi három-négy alkalommal etette a gyerekét, aki a szavai szerint olyan duci volt, hogy "Dömpernek" nevezték. A másodrendű vádlott háziorvos akkor elmondta, hogy tavaly január 5-én vitték el hozzá a kislányt hányást okozó fertőzés tüneteivel. Fejlődési rendellenességet nem észlelt a gyermeknél és a tüneteinek megfelelő gyógyszereket írt fel a számára.

Hozzátette, hogy két településen ezerötszáz embert lát el. Közülük mintegy százhúszan négy évesnél fiatalabbak. A fejlődési rendellenességet a védőnő jelezheti számára, ám ez ebben az esetben nem történt meg, a gyermek pedig jól tápláltnak tűnt. Ugyanakkor január 6-án visszakerült hozzá a kislány, akinél mesterséges lélegeztetést kellett alkalmaznia, majd kihívta a mentőt, ám a gyermek a gyöngyösi kórházban elhunyt - mondta az orvos. A területen 2008 júliusa és novemberének vége között helyettesítő védőnő hangsúlyozta, hogy ő nem súlycsökkenést, hanem éppen súlygyarapodást regisztrált a kislánynál, aki augusztus 25-én 6,58 kilogrammot, október 29-én viszont 6,8 kilogrammot nyomott. Csupán azt jegyezte fel, hogy "súlyfejlődése vontatott".

A szerdai tárgyaláson megszólaló négy orvos szakértő véleménye egybecsengett a tekintetben, hogy a tartós éheztetés, vagy a nem megfelelő mennyiségű és minőségű táplálás okozta, egy fertőzés mellett, a kislány halálát.  Abban is egyetértettek: az esetben sem biztos, hogy megmenthető lett volna a gyermek, ha az orvos a kislányt már január 5-én kórházba utalja.

A tárgyaláson elhangzott, hogy az eset nyomán kirajzolódnak a szociális és egészségügyi ellátórendszer hiányosságai. Az ügyész szerint a történtekben közrejátszott az orvos és a védőnői szolgálat közötti kommunikációs zavar is. A tanácsvezető bíró ugyanakkor úgy vélekedett, hogy az orvos a szakmai szabályokkal ellentétesen, nem kellő gondossággal vizsgálta meg a gyermeket. A teljes körű vizsgálat hiánya pedig mulasztás volt. Ezért pedig felelősség terheli a háziorvost.