Hűtlen kezelés és magánokirat-hamisítás gyanúja miatt feljelentést tett ismeretlen tettes ellen a moszkvai kereskedelmi képviselet értékesítése ügyében a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) elnöke szerdán. Gaál Szabolcs Barna budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: már 2005-ben is felmerült az ingatlan eladása, és több szabálysértést is elkövettek az eljárásban.

Az ügyet a Kehi soron kívüli ellenőrzés keretében vizsgálta, a feljelentés pedig azért lényeges, mert az egykori állami vezetők felelősségét is ki kell deríteni az ügyben - emelte ki. Hozzátette: a Kehi munkatársai jártak Moszkvában, és felkeresték a szóban forgó épületet.

Mint kifejtette, az ingatlanértékesítés miatt "komoly vagyoni hátrány" történt, amely a legvisszafogottabb szakértői becslések szerint is mintegy 5 milliárd forintot jelent, de az átváltási árfolyamok miatt ez változhat. Az eseményen több dokumentumot is bemutattak, amelyek - mint Gaál Szabolcs Barna hangsúlyozta - bűncselekmény gyanúját támasztják alá: egyebek mellett Székely Árpád egykori moszkvai nagykövet 2005. novemberi levelét, amelyben tájékoztatja a Külügyminisztérium akkori közigazgatási államtitkárát, Horváthné Fekszi Mártát arról, hogy az ingatlan értékesítésről tárgyal egy "természetes személy nevéhez köthető" befektetői csoporttal. 

A Kehi elnöke beszámolt továbbá egy 2005-ben készült adásvételi szerződés tervezetéről, amely a levél melléklete volt, és amelyben már a 2008-as pályázat nyertesének neve olvasható, vételárként pedig 23,6 millió dollárt tüntettek fel. Megjegyezte: eddig azt gondolták, hogy 2008 márciusában jött létre az első szerződés az eladásról.

Bemutatták továbbá Horváthné Fekszi Márta tavaly év végéig titkos rejtjeltáviratát, amelyben a volt közigazgatási államtitkár módosításokat kért az ingatlan eladásának szerződéstervezetével kapcsolatban, és felhívta a figyelmet arra, hogy a nagykövet senkivel ne "kommunikálja" ezt az ügyet.

Gaál Szabolcs Barna emlékeztetett: csak 2006 áprilisában született kormányhatározat a moszkvai kereskedelmi képviselet értékesítésről, 2008 márciusában pedig 23,6 millió dollárra adásvételi szerződést kötöttek a Diamond Airrel, ebből az összegből 21,3 millió dollárt a vevő cég még márciusban át is utalt.

A Kehi vezetője bemutatott egy levelet is, amelynek 2008. május 15-i rájegyzése szerint Faller Jenő korábbi államtitkár és Horváthné Fekszi Márta engedélyt adott az eljárásra, egy nappal későbbi rájegyzése pedig arról tanúskodik, hogy Veres János akkori pénzügyminiszter beszélt Tátrai Miklóssal, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. volt vezérigazgatójával.

A 2008. júniusi dobogókői kihelyezett kormányülés emlékeztetője szerint a kormány tárgyalt az ingatlan sorsáról, és tudomásul vette, hogy az "kikerült" az állami vagyonból - közölte Gaál Szabolcs Barna. Mint mondta, a külügy- és a pénzügyminisztert utasították, hogy utólag "papírozza le" az ügyet. Kérdésre válaszolva úgy vélte, az eljáró hatóságnak meg kell vizsgálnia, mi hangzott el a kormányülésen, és miért fogadták el az értékesítést. Hozzátette: az ülésről jelenleg nincs hangfelvétel.

Az ingatlan értékesítéséről tartott pályázaton több szabálysértés is történt - hangsúlyozta a Kehi elnöke. Kifejtette: ugyan feltétel volt, hogy a pályázatokat orosz nyelven kell benyújtani, a nyertes pályázó angolul tette ezt meg. Ugyancsak feltételként szabták meg, hogy 30 napnál nem régebbi cégkivonatot kell csatolni a pályázatokhoz, és bár ennek hiánya miatt az egyik pályázót eltanácsolták, a nyertes pályázót nem, holott ő sem adta be a kért dokumentumot - fűzte hozzá. Kérdésre válaszolva Gaál Szabolcs Barna úgy nyilatkozott, a Diamond Air tulajdonosait kutatva "megrekedtek", csak egy orosz üzletemberről, Viktor Vekszelbergről tudnak.