Az interjú abból az alkalomból készült, hogy az elnök szerdán beszédet mondott Strasbourgban az EP plenáris ülésén.

Sportból vett hasonlata szerint az elnökségnek egyszerre kell csapatjátékosnak és kezdeményezőnek lennie. "Számunkra a csapatjátékot az jelentette, hogy Spanyolországgal és Belgiummal egy elnökségi triót alkotunk. Olyan nagy, általános európai célok érdekében kell tovább dolgoznunk, amelyekkel kapcsolatban egyedül nem tudtunk volna kezdeményezőként fellépni." A magyar elnökség alatt az EU prioritásaival kell foglalkozni: gazdasági kérdésekkel, az energiaellátás diverzifikációjával, a közös agrárpolitika módosításával és a bővítéssel. Ezt egészítették ki a magyar prioritások: a Duna-stratégia, a romastratégia, a keleti partnerség ügye és a balkáni országok uniós csatlakozása. Schmitt megjegyezte, hogy a politikai változások, "a közel-keleti események elterelték a figyelmet célkitűzéseink elől. Soros uniós elnökként a közös európai álláspont kidolgozása a feladatunk". 

Az Európai Parlament egykori alelnöke beszélt arról is, miként segíti hivatala ellátásban korábban szerzett tapasztalata: "az életben egymásra épülnek a dolgok. Minden, amivel karrierem során eddig foglalkoztam, segíti az elnöki munkámat. Sportolóként kitartóan edzettem, diplomataként megtanultam, hogyan képviseljem hazámat külföldön, EP-képviselőként és az Európai Parlament alelnökeként pedig azt tanultam meg, hogyan lehet a közösségi érdekek tiszteletben tartása mellett képviselni a nemzeti érdekeket". 

Az EP honlapja a Duna-stratégiában rejlő lehetőségekről kérdezte a magyar elnököt, aki elmondta, hogy Európa régiókban gondolkodik. "Több régiókat tömörítő szervezet létezik, és a regionális összefogásról szól a balti-tengeri stratégia vagy a barcelonai folyamat is. Egy közép-európai együttműködés van most születőben, és ennek a Duna lehet a jelképe és az összekötő kapcsa. A részt vevő tizennégy ország összehangolja célkitűzéseit és összevonja forrásait a vízgazdálkodás, az energetika, a közlekedés, a kultúra és a környezetvédelem terén." 

A magyar médiatörvényt ért EP-bírálatról elmondta, hogy a kormány szükségesnek tartotta, hogy újragondolja "a médiaszabályozást a fiatalok, és általában véve az emberi méltóság védelme érdekében. Teljes mértékben tisztában vagyok azzal, hogy ez egy érzékeny kérdés. Erős ellenállást tapasztaltunk, különösen az online média részéről, ahol a legnagyobb a szabadság, és soha nem volt szabályozva. A kormány nyitott volt a szabályozás azon részeinek módosítására, amelyek nem voltak összhangban az uniós médiaszabályozással vagy az alkotmánnyal." A kormány a Bizottság kifogásai alapján módosította a törvényt, "ezzel a kedélyek is megnyugodtak". 

A honlap végül személyes célkitűzéseiről kérdezte Schmitt Pált, aki fontos élettapasztalatának nevezte, hogy "hosszú távú célok helyett mindig az előttünk álló feladatokra kell koncentrálni. Ha az élet fontos felelősséget ruház ránk, akkor minden tőlünk telhetőt meg kell tenni azért, hogy sikeresen megoldjuk a feladatot. Én mindennap tanulok valami újat" - zárta az elnök a honlapnak adott interjút.