A Világgazdasági Kutató Intézet, a Bertelsmann Alapítvány, valamint a Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány által rendezett, az európai gazdasági kormányzás reformjáról szóló budapesti tanácskozáson Bajnai az EU gazdasági válságát három fő okra vezette vissza: a globális versenyképességben való lemaradásra, a közös monetáris politikát kiegészítő közösségi költségvetési politika hiányára, valamint a pénzügyi szektor szabályozásának lazaságára. E problémák valójában a félszívvel végzett és félbehagyott integrációban gyökereznek, a megoldás tehát a további integráció – vélekedett az exminiszterelnök.

Bajnai úgy értékelte, a márciusi EU-csúcson, a gazdasági kormányzásra vonatkozó hat új közösségi jogszabály, valamint az Európlusz paktum elfogadásával az unió olyan lépést tett ebbe az iránya, amely korábban elképzelhetetlen volt, mára viszont elkerülhetetlen lett. Ezért, mondta, elismerés illet mindenkit, akinek része volt benne, egyebek között Herman Van Rompuyt, az Európai Tanács elnökét, valamint a soros magyar uniós elnökségben mindazokat, akik ezen dolgoztak.

A volt kormányfő kritikus feltételnek nevezte, hogy az integráció további elmélyítésével egyidejűleg a tagállamok vezetői megfelelő egyensúlyt találjanak kettős – nemzeti és európai – felelősségük között, az európai gazdasági kormányzás pedig kellő demokratikus legitimációt kapjon, miközben jelentős társadalmi csoportokat stabilitásvesztés fenyeget, és könnyen népszerűvé válik a protekcionizmus, a nacionalizmus és a bezárkózás. Türelemre és bölcsességre van szüksége minden politikusnak a válságkezelés három fő szabályának betartásához: a fájdalmas periódus a lehető legrövidebb ideig tartson, a fölösleges fájdalomokozás kerülendő, a szenvedésnek pedig meg kell térülnie – fogalmazott Bajnai.