A londoni gazdasági-politikai napilap előfizetéses internetes kiadásán - Chris Bryant bécsi tudósító tollából - vasárnap este megjelent értékelés szerint a magyar parlament hétfőn olyan új alkotmányról szavaz, amelyet ellenzői szerint csekély konzultáció után "hajtanak át", és amely gyengíthet kulcsfontosságú demokratikus ellenőrző rendszereket és ellensúlyokat. Ellenzéki politikusok és civil társadalmi csoportok arra is figyelmeztetnek, hogy a dokumentum a kormányzó Fidesz "populista-nacionalista és nyíltan keresztény szemléletmódját testesíti meg", emellett a jövendő kormányok stabilitásának gyengítését is szolgálhatja - áll a cikkben.

Martonyi János külügyminiszter azonban a Financial Timesnak nyilatkozva bírálta az ellenzéki pártokat az új alkotmányról folytatott tárgyalások bojkottja miatt, és kijelentette, hogy Magyarország demokratikus intézményeinek szerkezete alapvetően változatlan marad. "A választási kampányban egészen világosan megmondtuk, hogy új alkotmányra van szükségünk, és éppen ezért már (tavaly) júniusban, közvetlenül a választások után megkezdődött az előkészítő munka" - idézte Martonyi Jánost a Financial Times. "Ezért egyszerűen nem értem, miért mondják, hogy (az alkotmányozás) túl gyors, és nem volt elégséges előkészítés" - tette hozzá a magyar külügyminiszter.

Martonyi János

AP

Kormánytisztviselők szerint Magyarországnak azért van szüksége új alkotmányra, mert az 1989-1990-ben felvázolt jelenlegi alaptörvény átmeneti megoldás volt, és jelentős részben az 1949-ben kelt, kommunista időszakbeli alkotmányra alapult. A bírálók azonban attól tartanak, hogy Orbán Viktor miniszterelnök - egy évvel a példátlan, kétharmados parlamenti többség elnyerése után - megpróbálja bebetonozni pártja hatalmát - áll a Financial Times írásában.

A lap internetes kiadásának cikke szerint a kormányfő párthű személyeket nevezett ki kulcspozíciókba, meggyengített vagy feloszlatott független intézményeket, gyakorlatilag államosította a magánnyugdíj-alapok vagyonát és vitatott médiatörvényt fogadtatott el. Hétfőn pedig a parlament alig több mint egy hónappal a vita kezdete után szavaz az alkotmányról, amely ellen ezrek tiltakoztak a hétvégén.

Bokros Lajos európai parlamenti képviselő, egykori pénzügyminiszter a Financial Times idézete szerint azt mondta, hogy az új alkotmány valójában kísérlet a törvényesség uralmának és a demokratikus ellenőrzések és ellensúlyok rendszerének jelentős meggyengítésére. Az alkotmány a bírókat a jelenlegi 70 éves korhatár helyett 62 évesen nyugdíjba kényszerítené. Mindeközben növekszik az alkotmánybírák száma, hivatali idejük pedig hosszabb lesz, ami a Financial Times szerint "potenciálisan lehetővé tenné a kormánynak befolyása növelését a bíróságok felett".

Szentpéteri Nagy Richárd politológus a lapnak kijelentette: a világban mindenhol máshol azért iktatnak törvénybe alkotmányt, hogy az korlátozza a hatalmon lévőket, Magyarországon azonban a parlament azért készít új alkotmányt, hogy növelje (a hatalmon lévők) hatalmát. A politológus szerint "ez abszurd".

A Financial Times szerint a befektetők valószínűleg üdvözlik majd az úgynevezett adósságfék-kiegészítést, amely arra kényszeríti a kormányt, hogy a hazai össztermék 50 százaléka alá mérsékelje az államadósság-rátát a jelenlegi 80 százalékról. Elemzők azonban arra is figyelmeztetnek, hogy a jövőbeni kormányok keze meg lesz kötve, mivel olyan kulcsfontosságú területeken, mint például az adótörvények, kétharmados többség kell majd a visszavonáshoz - áll a Financial Times írásában.

A lap szerint a majdani új kormányok stabilitását gyengítheti az is, hogy az új alkotmány a költségvetés megvétózásának jogával ruházza fel a költségvetési tanácsot, az elnök pedig feloszlathatja a parlamentet, ha a költségvetést nem sikerül elfogadni. "Mindkét intézményt Fidesz-hűnek tekintik" - írja a Financial Times. Szabados Krisztián, a Political Capital kutatóintézet vezetője a lapnak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy a Fidesznek akkor is módjában áll majd megbuktatni az új kormányt, ha elveszíti a következő választásokat.

A Financial Times írása szerint a kormány várhatóan egy sor kiegészítő jogszabályt is életbe léptet, köztük azt, amelyik szavazati jogot biztosít a külföldön élő magyaroknak. A lap szerint ez az intézkedés feldühítheti azokat a szomszédos országokat, amelyekben nagy létszámú magyar kisebbség él. A kormányilletékesek azonban visszaléptek attól a széles körben bírált javaslattól, amelynek alapján plusz voks járt volna a gyermekek után - írta a Financial Times.