A két politikus szombaton, a Pécsi Tudományegyetemen tartott Az információszerzés, felhasználásuk és jogi szabályozásuk című nemzetközi konferencián vitázott az alkotmányról.

Répássy Róbert azt mondta: kizárólag a 2011-es alkotmányozás legitim, mert szabad választásokon létrejött országgyűlés fogadta el; ez sem 1949-ben, sem 1989-ben nem volt így. "1949-ben egy pártállami törvényhozás alkotott sztálinista alkotmányt, negyven évvel később pedig az utolsó nem szabadon választott pártállami országgyűlés alkotott átmeneti alkotmányt" - jegyezte meg. Hangsúlyozta, hogy az új alaptörvény egy minden előírást, minden szabályt betartó folyamat végén született meg április 18-án.

Kifejtette: azért volt rá szükség, mert az 1989-es demokratikus átmenet idején az Országgyűlés nem végleges alkotmányt fogadott el. Magyarország az elmúlt huszonkét évben demokratikus szabályok szerint működött, de korábbi alkotmánya az azt megalkotó parlament legitimációjának hiánya miatt nem volt legitimnek tekinthető. Az államtitkár az új alaptörvény tartalmáról szólva kiemelte, hogy nagyon különleges és preambuluma más alkotmányokhoz képest hosszú. A Nemzeti hitvallás című bevezetőnek másodlagos jogi jellege van, az alaptörvény rendelkezéseit a preambulummal összefüggésben kell értelmezni.

"A Nemzeti hitvallásban olyan különleges és fontos mondatok vannak, mint például az, hogy nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét. Vagy, hogy tagadjuk a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzetiszocialista és kommunista diktatúrák uralma alatt elkövetett embertelen bűnök elévülését" - mutatott rá Répássy Róbert. Hozzátette, az utóbbi világos szakítást jelent a nemzetiszocialista és kommunista diktatúrákkal, és azt is, hogy az alaptörvény egyenlőségjelet tesz e diktatúrák és bűneik közé.

Répássy Róbert

Horváth Szabolcs

Az államtitkár különlegesnek nevezte az új alaptörvényben a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés lehetőségét szándékos, erőszakos bűncselekmények esetére. "A tényleges életfogytiglani büntetés nem újdonság, egy évtizede alkalmazható Magyarországon, s tudomásom szerint jelenleg tizennyolcan állnak e büntetés hatálya alatt. Az újdonság az, hogy ezt a törvényhozás az alaptörvény szintjére emelte" - jegyezte meg. Répássy Róbert újdonságnak nevezte azt is, hogy az önvédelemhez való jog is bekerült az alkotmányba. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy mivel a közrend és a közbiztonság fenntartása állami szervek feladata, ez nem egyenlő az önbíráskodással, amely továbbra is tilos.

Bárándy Gergely azt hangoztatta: lehet, hogy a formális legitimitása megvan az új alaptörvénynek, a társadalmi és tartalmi azonban biztosan nem; ez egy párt alkotmánya, nem Magyarországé.

"Preambuluma elfogadhatatlan szemléletet tükröz. A két világháború közötti időszakot idézi, amikor király nélküli királyság, kormányzóság volt Magyarországon. Az alaptörvényben a köztársasági elnök helyett a szent korona testesíti meg a nemzet egységét, benne szó van a kereszténység nemzetmegtartó szerepéről, a történeti alkotmány fontosságáról, de egy szó sem esik a köztársasági államformáról, a polgárosodás vívmányairól, s a köztársaságot száműzi hazánk megnevezéséből" - mondta a politikus.

Bárándy Gergely azt mondta: 1989-ben a társadalmi és tartalmi legitimáció megvolt az alkotmányozáshoz, mert az akkori döntéshozók egyetértettek, hogy kell új alkotmány és az az új alkotmány kell. Hangsúlyozta, hogy a Fidesz választási programja "egy hangot sem tartalmazott" az alkotmányozásról, így arról sem, hogy a párt milyen tartalmi változásokat szeretne.

"A Fidesz az 1989-es alkotmány legitimitását húsz évig nem vitatta. Szóba sem került, hogy ne lenne legitim, csak arról volt szó, hogy bizonyos szempontok miatt új alkotmány megalkotása lehetséges" - közölte a képviselő. Hozzáfűzte: a kormánypárt az alkotmányozás szükségességének indoklásakor mindig az 1949-es kommunista alkotmányról beszélt, pedig az 1949-es alkotmányból 1989-re nem maradt más, mint az, hogy az ország fővárosa Budapest.

Répássy Róbert válaszában arra szólította fel a hallgatóságát, ítéljék meg, hogy az új magyar alkotmány egy európai állam alkotmánya vagy valamilyen erőszaktevés. Példaként hozta fel, hogy az egyik legsúlyosabb állítás, amelyet az alaptörvényben megfogalmaznak, miként kerülhet isten neve egy jogi dokumentumba. Rámutatott: a német alaptörvény készítői is istenre hivatkoznak. "Hiszem, hogy egy alkotmány erejét a tartalma adja. Az, hogy milyen demokratikus rendszert valósít meg, mennyire lesz tartós az abban lefektetett rendszer. Térjünk vissza húsz év múlva arra, hogy vajon maradandót alkotott-e az országgyűlésünk!" - mondta.

Bárándy Gergely reagálásában úgy fogalmazott, hogy amit mondott, az nem egy sértett kisebbség véleménye. A folyamat hiányosságaira, a társadalmi, szakmai egyeztetés elmaradására hívta fel a figyelmet. "Nem vagyok rá büszke és nem érzem a saját hibámnak, hogy ezt a véleményt osztja az Európa Tanács Velencei Bizottsága, amely megfogalmazta kritikáját, és május 18-án újra Magyarországra jön az alkotmányt vizsgálni" - közölte. Hozzátette: arra sem büszke, hogy az alkotmányozás folyamata miatt az Európa Tanácsban kezdeményezték a raportőri eljárás lefolytatását Magyarországgal szemben.